A teremtés legnagyobb műve

A vallásos szertartás előtti

hagyományos orgonakoncerten fellépett

Kristófi János (orgona) és

Kristófi Bence (gordonka). Az

éjfélkor kezdődött szentmise

zenei részét August ZanglMissa

Pastorale-ja és karácsonyi

népénekek képezték,

melyeket a Székesegyház kórusa

és zenekara adott elő Balogh

Mihály karnagy

irányításával. Az

evangélium Szent Lukács

könyvéből szólt.

Szentbeszédében Exc. Böcskei

László váradi megyés

püspök arra emlékeztette a

gyönyörűen feldíszített

Bazilikát zsúfolásig

megtöltő ünneplőket, hogy a

Szentírásban több helyen is

szó esik Jézus

születésének

körülményeiről. Legismertebb

Szent Lukács beszámolója, aki

részleteiben mondja el a kétezer

évvel ezelőtt történteket.

Elénk tárja a betlehemi barlang

meghittségét, az angyalok

énekét, a pásztorok

keresőútját, és a boldog

találkozást a jászolba fektetett

Kisdeddel. Egy másik ismert bibliai

részben János evangélista

írja le Isten

megtestesülésének misztikus

vonásait, az Úr akaratának

megnyilvánulását, aki

segítségére sietett az embereknek,

és megváltó

szándékának jeleként a

Földre küldte egyszülőtt

fiát.

Isten szeretete

Pál apostol ugyanakkor az idők

teljességének fogalmát

használva magyarázza meg a

karácsony ünnepének

lényegét, amikor Isten testet

öltött. Szerényen és

alázatosan, mindenfajta pompa nélkül

belépett az életünkbe. "A

teremtés legnagyobb műve a

megtestesült Ige. Karácsony

ünnepén Isten nagysága

látható lesz a kisdedben, fogadjuk

tehát hálásan Jézus

Krisztust. Fedezzük fel mi is a

megtestesülésben Isten felénk

áradó jóságát

és szeretetét.", tanácsolta a

főpásztor.

A szentmise lezárásaképpen

gyermekek és kispapok szalmát,

takarót, virágot és betlehemi

lángot vittek a Bazilikában

felállított jászolhoz, a szeretet,

hit és reménység

szimbólumaként.

Ciucur Losonczi Antonius