2009.10.30. 09:43
Életműve követendő példakép
<p>Nagyvárad - Csütörtök<br /> délután a városháza<br /> dísztermében a Magyar<br /> Országgyűlés Jegyzői Kara, a Bihar<br /> Megyei RMDSZ és a BINCISZ<br /> szervezésében bemutatták dr. Fleisz<br /> János: Csak egy tollvonás volt a bűne...<br /> című könyvét.</p>
A nagyváradi városháza
dísztermében lezajlott kulturális
esemény az október 15-30.
között megrendezett A
művelődés hete- A tanulás
ünnepe sorozat részét
képezte. Az egybegyűlteket, kiemelt
tisztelettel Tempfli József nyugalmazott
megyés püspököt és a
Magyar Országgyűlés Jegyzői
Karának képviselőit Biró
Rozália alpolgármester
köszöntötte. Beszédében a
határokon átívelő
közös gondolkodás
fontosságát emelte ki, annak a
meggyőződésének adva hangot,
hogy a könyvbemutató egy "ékkő
a partnerség fundamentumában".
Podolák György, a parlament
jegyzői hivatalának vezetője
úgy vélte: az anyaországi
politikusoknak a köztük levő
nézeteltérések ellenére
egységet kell sugározniuk a
külvilág irányába, és
olyan ügyek mellé kell állniuk, mint
például a Szacsvay
Imréről szóló
nagymonográfiának a
megjelentetése.
Az idők szava
Dr. Katona Tamás
történész az 1848-as
forradalomról és
szabadságharcról tartott magával
ragadó, sodró lendületű
előadást. Meglátásában
százhatvanegy évvel ezelőtt
megvalósult az a csoda, amiről a reformkor
álmodott, azonban ehhez szükség volt
ahhoz, hogy az érintettek
kihasználják a lehetőségeket,
és előre tervezzenek. Batthyány
Lajosliberális
kormányában olyan
"elképesztő négyesfogat" kapott
helyet (Kossuth Lajos, Széchenyi
István, Deák Ferenc és
Eötvös József), melynek tagjai
eltérő habitusuk dacára együtt
tudtak működni a nemes cél
elérése érdekében. A
jól ismert hősökre és
vértanúkra emlékezve (mint
például az aradi tizenhármak)
azonban nem szabad megfeledkeznünk a
szabadságharc ismeretlen
résztvevőiről sem, akik szintén
tudták, hogy mi a kötelességük,
és készek voltak akár az
életüket is áldozni a
hazájukért. A szakember a
románoknak az 1848-as forradalomban
játszott szerepére is kitért, azt
domborítva ki, hogy Magyarországon az
érdekérvényesítési
politika nemzetek feletti volt. "Az akkor élt
emberek az üzenik a síron
túlról: magyar és román
egymásra van utalva. Aki tisztán
lát, azt nem vakíthatja a nemzeti
düh", fogalmazott. A történész
ugyanakkor olyan rokonszenves, tehetséges
és széles
látókörű fiatalembernek nevezte
a harmincegy éves korában
kivégzett Szacsvay Imrét, aki a gyors
társadalmi átalakulásnak és
a jogok kiterjesztésének a híve
volt. Megértette az idők szavát,
és sohasem a pártpolitikai
célokat, hanem a nemzet érdekeit helyezte
előtérbe.
Szacsvay-trilógia
Dr. Fleisz János egyetemi tanár a
Bihar Megyei és Nagyváradi Civil
Szervezetek Szövetségének (BINCISZ)
elnöke örömének adott hangot,
hogy a Szacsvay-kultusz odáig jutott,
hogy nagymonográfia készülhetett a
magyar országgyűlés egykori
jegyzőjéről. Arra
emlékeztetett, hogy tulajdonképpen egy
trilógiáról
beszélhetünk, hiszen két éve
a szoborról jelent meg kiadvány, tavaly
pedig egy kismonográfia került ki a
nyomdából. Szerinte ennek ellenére
van még mit tenni a jövőben is, hiszen
Szacsvay Imre életműve olyan
példakép, mely örökké a
szemünk előtt kell lebegjen.
A könyvbemutatón
közreműködött Meleg Vilmos
színművész, aki Szacsvay
Imrének a síralomházból
testvéröccsének, Ágostonnak
írt búcsúlevelét és
Szemere Bertalan: Szacsvay Imre című
költeményét olvasta fel.
Ciucur Losonczi Antonius