Goldoni kávéháza a világ tükre

A premiert beharangozó szerdai

sajtótájékoztatón

Dimény Levente művészeti

igazgató elmondta, hogy az elmúlt

évadban a szakma által nagyon

kedvezően fogadott Kasimir és Karoline

című darab után hívták

vissza Anca Bradu rendezőnőt. A

nagyváradi származású 

meghívott művész a

sajtótájékoztatón elmondta,

hogy ezzel a darabbal egy másik irányba

indul el a váradi társulat. Goldoni

komédiája olykor abszurdba hajlik,

és már teljesen elfordul a commedia dell

artetól, az  ő műve már a

modern jellemszínház jegyeit viseli

magán. „A kávéház

tulajdonképpen a világ tükre: egy

pénzéhes, szenvedélyekkel teli

és nagyon agresszív világ, ahol a

szeretet, a becsület, a házastársi

hűség szinte nem létező

fogalmak”, fogalmazott Anca Bradu jelezve azt is,

hogy az előadásban felszínre

akarják hozni annak komikus részét

is, illetve a darab improvizatív

jellegére is hangsúlyt fektetnek.

„Nem azt akarjuk, hogy a darab

moralizáló legyen, hanem azt, hogy a

néző felismerje annak

aktualitását.” Az alkotók

elmondták, hogy az előadásban nagyon

közvetlen lesz a kapcsolat a

közönséggel, annak kezdetén

kávét szolgálnak fel a

nézőknek, a színészek

kérdéseket intéznek

hozzájuk. „Azt szeretnénk, ha ez az

előadás a publikumé is lenne”

- mondta Anca Bradu, hozzátéve, hogy

„nem egy múzeumi előadást

akarunk, hanem a mi valóságunk

elemzését akarjuk Goldoni

szövegének

segítségével.”

Duplázott kettősség

Goldoni kettős világot mutat be, ahol a

kimondott szónak már nincs

értéke, minden identitás

önmaga ellentétébe is

átfordítható. E

kettősséget azáltal is

érzékeltetni akarja Anca Bradu, hogy egy

férfi és egy női

mellékszerepet két-két

színészre osztott ki. „Amikor a

darab próbái előtt

néhány nappal műhelymunkát

szerveztünk, a színészektől

különböző

improvizációs gyakorlatokat

kértem. Akkor jöttem rá, hogy a

lehető legtöbb színésszel

dolgozni akarok” - beszélt a

szerepkettőzésről Anca Bradu,

hozzátéve, hogy az ugyanazt a szerepet

alakító különböző

színészeknek a jelmezeik is

különbözőek lesznek. A

díszletekről és a jelmezekről

szólván mindketten kiemelték azt,

hogy Florica Malureanu nemzetközi hírű

díszlet- és jelmeztervező

kivételesen igényes munkát

végzett: minden színész

arcára, karakterére, a darabban

eljátszandó helyzeteire tervezte meg a

klasszikus világot mintegy csak

megidéző, arra utaló

kosztümöket. Dimény Levente

kijelentette, hogy a duplaszerepek ezúttal nem

azt jelentik, hogy az egyik színész

beugrik a másik helyett, amikor az valamilyen

okból nem tudja eljátszazni

szerepét, hanem azt, hogy a

színészek a szöveg és a

rendező által kijelölt

támpontok mentén, de teljesen a

saját képükre

formálják a kapott karakterüket. Az

előadás atmoszférája, jellege

nem változik, de a különböző

szereposztások mégis más

dimenzióját mutatják majd Goldoni

darabjának, ígérték a

művészek.

A szereposztás: Ridolfo - Kardos M.

Róbert, Trappola - Hajdu Géza, Don Marzio

- Dobos Imre, Eugenio - Szotyori József, Flamino

- Dimény Levente/ifj. Kovács Levente,

Placida - Ababi Csilla, Vittoria - Tóth

Tünde/Kovács Enikő, Lisaura - Gajai

Ágnes, Pandolfo - Herman Ferenc, Pincérek

- Csepei Róbert, Kiss Csaba, Pál Hunor,

Rendőrparancsnok - Csatlós

Lóránt, Pincérek a

játékházból - Kocsis Gyula,

Tóth Albert. Közreműködnek

Varkucs Tibor, Csutak Ruttkai Miklós, Nemes

Lajos, Tamás Tibor. Rendező Anca Bradu;

díszlet- és jelmeztervező Florica

Malureanu, koreográfus Malina Andrei,

korrepetítor Thurzó Zoltán.

Pap István