Aki meghív, az erőt is ad

A Hildegárda templom híveként a

Hám János Római Katolikus

Teológiai Iskolaközpontban

érettségizett, majd 1993–ban

ismerkedett meg a neokatekumenátussal (katolikus

lelkiségi mozgalom), ami megváltoztatta

addigi életét. Késobb két

évig teológiára járt, majd

három évig Szatmárnémetiben

dolgozott, a Szatmári Friss

Újságnál, mint postás.

Dönteni tudni kell

1997–ben egy katolikus

világifjúsági

találkozóra utazott, ahol a pápai

szentmise napja után részt vett egy

ú.n.

hivatás–tisztázó, vagy ha

úgy tetszik

hivatás–megerosíto

találkozón, ahol a szervezok

megkérték a fiatalokat, hogy ha van

közöttük olyan, aki

elhivatottságot érez úgy a

papi–, mint a szerzetesi életre, az

álljon fel, jöjjön elore a

pódiumra ahol a püspökök vannak

és fogadja az áldást.

Életének ez a pillanata volt az elso

hivatalos megnyilvánulása annak, hogy

mire érez késztetést, melyik az az

életút amit választani fog a

továbbiakban. Mégis két

évébe telt, amíg teljesen, szabad

akarattal és megerosödve a hitében

igent tudott mondani Isten

hívására. Ez 1999–ben volt.

Az akkori püspök, Reizer Pál

beleegyezésével elkerült egy

olaszországi szemináriumba, ahova a

világ minden országából

érkeztek hozzá hasonló

gondolkodású emberek. Olasz honban a

következo kérdést szegeszték

neki felettesei: „kész vagy–e

elmenni a világ bármelyik

tájára?” Igent mondott, s

így került Kölnbe, ahol az ottani

egyházmegye papja lett — mondta Ft. Nuszer

Miklós.

Nagy harc volt

A hivatás nem egy olyan dolog, hogy

megszületik az ember agyában és

szívében, és rögtön el

is fogadja. Az o esetében sem volt

másképp, mert ellenkezett a fiatalember

addigi elképzeléseivel. Amikor az

Úr meghívta, rögtön

kiásta a csatabárdot, s mint sok

hozzá hasonló ember azt kérdezi

magától és Istentol is:

„miért pont engem?” Rossz dolog az,

ha valaki kételkedik saját

magában. Nagy harc volt, és addig

tartott, amíg meg nem értette, hogy abban

a feladat elvégzésében, amit az

Úrtól vett — bármi legyen is

az — bölcsességet is kap ahhoz, hogy

az isteni mércének megfelelve hozza meg

mindennapi döntéseit és erot is kap

az elotte tornyosuló feladat

végrehajtásához.

Lelki támogatás

A teológia elvégzése után

fél évig Izraelben dolgozott, itt a

neokatekumenátus egy központja

található, ahol

WC-tisztítástól a

szobatakarításon át, az

építkezéseken folyó

munkáig mindent elvégzett. Mint elmondta

visszagondolva élete eddigi eseményeire,

hiszi azt, hogy az Úr hívta a papi

hivatás betöltésére. Hinni

egy megkönnyebbülés, de ugyanakkor

harcot is jelent, mert minden nap vállalni kell

azt, hogy „ma is pap akarok lenni”. Az alig

egy hónapja felszentelt pap

hálával gondol arra az egyházi

közösségre, ahova tartozott, Miriam

kedvesnovérre, aki ott a

Hildegárdában rengeteget foglalkozott

vele, emellett pedig Amma Zoltán

plébánosra, aki lelkiekben

támogatotta a szárnyait bontogató

ministránst.

Karikás Enikő