"Ellenségképként tekintenek a felvidéki magyarokra"

- Hogyan érezheti magát a bőrében napjainkban egy Szlovákiában élő magyar fiatal?

- Remélhetőleg jól, immár az EU tagjaként, azonban hurráoptimizmusra nem adnak okot a belpolitikai fejlemények. 2006, vagyis a parlamenti választások és az új kormánykoalíció megalakulása óta érzékelhető az a veszély, ami azzal keletkezett, hogy a szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártot beemelték a kormányba. Ez egy időzített bomba, ami ketyeg, és időnként sajnos fel is robban. Ezt a közélet és a belpolitika napról-napra bizonyítja. A fiataloknak persze a technológia és a globalizáció korában egy csomó eszköz áll a rendelkezésére ahhoz, hogy megszervezzék magukat. Ennek része az, hogy a Magyar Koalíció Pártján belül létrejött a Via Nova Ifjúsági Csoport, mely a párt hivatalos ifjúsági szervezete. Szerencsére mind a szerkezet, mind pedig a tevékenység szempontjából egyre bővülünk. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok növekvő mértékben kapcsolódhassanak bele a politikába és megmérettessék magukat. A szlovákiai általános helyzet viszont egyáltalán nem ilyen rózsás. A politikában mindennapossá váltak a magyarellenes kirohanások, korlátozni próbálják a magyar nyelv használatát. Olyan tankönyvek jelentek meg általános iskolások számára, melyekben a közoktatási miniszter utasítására nem szabad magyarul leírni a földrajzi neveket. Sajnos közvélemény-kutatások és a szociológiai felmérések is bizonyítják azt, hogy ellenségképként az eddigi III., IV. helyről az első pozicióba került a felvidéki magyarság. A 15-18 éves szlovák fiatalok a magyarokat jelölik meg azon népcsoportként, melytől leginkább félni kell. Ami még elszomorítobb, hogy több mint 60 százalékuk azt válaszolta: elfogadhatatlan az, hogy a magyarok a köztereken és hivatalokban az anyanyelvükön beszéljenek.

- Mindezek tükrében kialakítható-e normális kapcsolat a szlovák ifjúsági szervezetekkel?

- Mindenképpen, hiszen hosszú évek óta kapcsolatban állunk velük. Nyári egyetemeket szervezünk együtt, különböző kampányakciókban veszünk részt. Azonban ez csupán egy szeglete a szlovákiai ifjúsági közéletnek, hiszen az említetett közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy a legfiatalabbak is fogékonyak a gyűlöletbeszédre és az idegenellenességre. Hasonló tendenciák a 90-es években is megmutatkoztak, melynek 1998-ban sikerült gátat vetni, amikor a szlovák demokratikus erők az MKP-vel együtt alakítottak kormányt. Sajnos azonban a javuló helyzet kissé elaltatott, megnyugtatott minket, 2006-ra az emberek megszokták, hogy a megszerzett kisebbségi jogok részei a mindennapi életüknek. Látni kellett, hogy a két évvel ezelőtti parlamenti választásokat követően, egy szélsőségekkel terhelt kormánykoalíció létrejötte után, mindazon eredmény, amely korábban természetesnek tünt, egyik napról a másikra eltünhetett. Indirekt módon, a támogatások kezelésével a szlovák kormányzat befolyásolni tudja az iskolákat és kulturális intézményeket, azonban szerencsére megszüntetni már nem tudja ezeket. A negatív példák közt említeném, hogy az EU-s források esetében többször is előfordult olyan alkalom, hogy több száz magyar iskola csupán egyetlenegy kap támogatást, s ezt már pályázat kiírások sokasságánál észleltük.

"Tabutéma az autonómia"

- Lehet-e ezekután szlovákiai magyar autonómia törekvésekről beszélni?

- Sajnos azt látni kell, hogy az autonómia kifejezés tabutémává vált Szlovákiában. A egész szlovák politikai elit egyként viszonyul ehhez. Ezt nagyon jól láttuk Koszovó függetlenségének az elfogadása kapcsán, amikor a teljes szlovákiai elit szembekerült az MKP-vel. Látható az, hogy még közbeszéd sem folyik erről a témáról. Szlovákiában már 1998 előtt az MKP programjában szerepelt az oktatási és a kulturális autonómia kérdése, amelyet mind a mai napig fenntartunk és a jövőben meg is szeretnénk valósítani. Ezek azok a területek, amely esetében a legjobban megakadályozható annak az asszimilációnak a terjedése, mely már a létében fenyegeti a szlovákiai magyarságot. Rohamosan fogy ugyanis a magyarság a Felvidéken, ennek a megakadályozásának az egyik eszköze lehet az, hogy kulturánkról, illetve iskoláinkról saját magunk dönthessünk, azokat saját magunk irányíthassuk. A területi autómia kérdése eddig nem szerepelt egyik magyar párt programjában sem, mivel nehezen megvalósítható. Egy össznemzeti szlovák ellenállás valósul meg e kérdésben: amennyiben egy szlovák nemzeti párt felveti, azzal számolhat, hogy többé egyetlenegy szlovákiai kormánykoalícióban sem vehet részt.

Ciucur L. Antonius