Teljesíti küldetését a Toldinagyfalui Missziós Református Egyházközség

Hivatalosan 2007. február 18-án a Köröstarjánban megtartott alakuló közgyűlés mondta ki azt, hogy Rojt, Körösgyéres, Köröstarján, Oláhszentmiklós és Biharszentandrás református magyarsága önálló missziói gyülekezetet hoz létre. Miért a Toldinagyfalu nevet választották? – teszem fel a kérdést a fiatal lelkipásztornak, hiszen ilyen nevű település nem létezik. Ez a vidék egykor Toldi-birtok volt. Ugyanakkor Oláhszentmiklós és Rojt között egy Nagyfalu nevű település létezett egykor. Olyan feltételezések is vannak, hogy Arany Toldi Miklósnak a farkasokkal való harcát pont erre a környékre képzelte, hiszen ez egy nádas vidék volt. Ez a történelmi háttér, amiből szinte csak úgy jött a Toldinagyfalu elnevezés. Megtudom, a hivatalos alakuló gyűlés előtt is folyt missziói szolgálat ezeken a településeken. A vidéken a szolgálatot még 2003-ban Fazakas Sándor nagyvárad-rogériuszi lelkipásztor kezdte el, aztán miután Farkas Zsolt mellé került segédlelkésznek, attól kezdve már közösen végezték a munkát. A 122 fős gyülekezet többsége Oláhszentmiklóson és Tarjánban él, de Rojton három, Szentandráson kettő, Körösgyéresen pedig egy-egy nagy református család is tagja az egyházközségnek. 

Székhelyet találni

„A tavalyi év végéig még három településen, Tarjánban, Rojton és Szentmiklóson tartottunk vasárnaponként igehirdetéseket” – mondja Farkas tiszteletes. A hivatalos megalakulás után székhelyet kellett találni a missziónak, és az Egyházkerület, valamint az Egyházmegye segítségével a Nagyváradtól 35 km-re fekvő Oláhszentmiklóson (S]nnicolau Rom]n) egy parasztházat vásároltak e célra. Tavaly ősszel ötszázmillió régi lejes kormánytámogatást kapott az egyházközség, így elkezdődött az ingatlan felújítása. Mióta elkészült az imaterem, már csak két helyen tartanak igehirdetést. Vasárnap délelőtt tíz órai kezdettel Tarjánban három falu lakóinak, majd fél tizenkettőtől Oláhszentmiklóson a helybélieknek és a rojtiaknak hirdetik az Úr igéjét. „A gyülekezetben a fordított szórványosodás jelei mutatkoznak. Míg általában a tagok fogyásával válnak az egyházközségek szórványgyülekezetekké, a mi vidékünkön gyülekezetünk nagy részét a városokból kiköltözött reformátusok alkotják” – mondja Farkas Zsolt. Ez a kiköltözési folyamat nem állt le, napjainkban is egyre több fiatal család adja el a városi lakását és költözik ki falura. Ennek következtében a toldinagyfalui missziói gyülekezet átlagéletkora 40 év körüli, és számban növekvő tendenciát mutat. Tavasszal folytatják a felújítási munkálatokat is, hiszen ha elkészül a missziói központ, ez majd a lelkipásztornak és feleségének is állandó lakhelyet nyújt majd.

Hasas János