Az alapjogok érvényesítésével kapcsolatos jelentéstervezetet fogadott el az EP szakbizottsága

Az alapjogok érvényesítésével kapcsolatos jelentéstervezetet fogadott el Strasbourgban az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) - tájékoztatta kedden az MTI-t Göncz Kinga szocialista EP-képviselő.

A Louis Michel belga liberális EP-képviselő által készített, Alapjogok az EU-ban 2012-ben című jelentéstervezethez nagyon sok módosító indítvány nyújtottak be, és a hétfő esti LIBE-ülésen ezekről szavaztak. Göncz Kinga közölte: lényegében az összes kompromisszumos módosító javaslatot elfogadták, és az így szakbizottsági szinten megszavazott szöveg "megerősíti és továbbfejleszti a Tavares-jelentés javaslatát arra vonatkozóan, hogy az unió alakítson ki egy olyan mechanizmust - az úgynevezett koppenhágai mechanizmust -, amelynek a célja, hogy kötelező legyen a tagállamok számára a koppenhágai kritériumok betartása a csatlakozás után is".

A koppenhágai kritériumok az EU-hoz csatlakozni kívánó országokkal szemben az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos követelményeket tartalmazzák.

Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő jelentése nyomán az Európai Parlament tavaly július 3-án fogadta el az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló állásfoglalást, amely egyebek közt tartalmazza a koppenhágai mechanizmus kialakítására vonatkozó indítványt, szorgalmazza a javaslattevő-végrehajtó szerepkört ellátó Európai Bizottság, a tagállamokat megjelenítő Tanács, valamint az Európai Parlament ilyen irányú közös tevékenységének intézményesítését.

Mint az MSZP-s EP-képviselő elmondta, a most a LIBE által elfogadott dokumentum számos ponton konkretizálja a Tavares-jelentésben javasolt koppenhágai mechanizmus tervét.

Egyebek közt fölveti, hogy "legyenek indikátorok, legyen egy rendszeres, objektív, összehasonlító, folyamatos értékelés, amely részben az Európa Tanács, az ENSZ, illetőleg a civil szervezetek jelentésein, értékelésein alapul". Szükségesnek nevezi, hogy "legyenek egyértelmű szankciók is, és említi azt is, hogy akár az európai uniós források felfüggesztése is lehet egy ilyen szankció".

A jelentés - folytatta Göncz Kinga - egyben leírja a javasolt folyamatot: eszerint szükség van korai jelzőrendszerre, politikai és technikai jellegű párbeszédre, illetve formális jelzésre abban az esetben, ha úgy tűnik, hogy komoly problémák vannak. A jelentés említést tesz a befagyasztási procedúráról annak érdekében, hogy el lehessen érni az érintett tagországnál a problémás jogalkotás felfüggesztését. Megfogalmazza azt az elvet, hogy pusztán a figyelmeztetéshez ne ugyanakkora többségre legyen szükség, mint a komoly gondok esetén teendő lépésekhez. Említi a koppenhágai bizottság létrehozását független szakértőkből, valamint azt, hogy a bécsi székhelyű uniós alapjogi ügynökség hatásköre legyen szélesebb, készíthessen az ügynökség jelentést egyes tagállamokról is.

A LIBE által elfogadott dokumentum szerzői - tette hozzá a szocialista EP-képviselő - várják az Európai Bizottság arra vonatkozó, tavasszal esedékes javaslatát, hogy egyfelől a most meglevő uniós alapszerződési keretek között mit lehet tenni a jogállamisági, demokratikus, illetve alapjogi követelmények hatékonyabb érvényesítése érdekében, másfelől pedig hogy milyen alapszerződés-módosításokra lehet szükség erre a szempontra tekintettel.

A szakbizottság után az EP plénuma valószínűleg februárban tűzi napirendre a jelentéstervezetet.

"The project was co-financed by the European Union in the frame of the European Parliament s grant programme in the field of communication. The European Parliament was not involved in its preparation and is, in no case, responsible for or bound by the information or opinions expressed in the context of this project. In accordance with applicable law, the authors, interviewed people, publishers or programme broadcasters are solely responsible. The European Parliament can also not be held liable for direct or indirect damage that may result from the implementation of the project."