A díszlettervező világa

Starmüller Katalinnal, a Kolozsvári Magyar Opera díszlet-és jelmeztervezőjével beszélgettem a színház- és az operaelőadás látványossá tételéről, a látványkultúrájáról.

A díszlet látványossá, fenségessé teszi az előadást, felemeli, nemességet ad-mondta Starmüller Katalin. A látvány méltóságot, minőségi tartást nyújt. Ha nem jó, nem funkcionális a díszlet, az visszatetsző, problémássá teszi a produkciót. A minőségi képek beépülnek a néző tudatába, a tudatalattiba, kialakítva a látványkultúrát, a látáskultúrát. A fény effektusok megkönnyítik a színpadtér látványossá tételét. Ma már a korszerű világítási technikával érdekesebb, látványosabb effektusokat lehet kihozni, mint a hagyományos világítási rendszerrel. A díszlet a színpadi mozgásra alkalmas kell, legyen.

-Hogyan alakul a rendező és a díszlettervező közti kapcsolat?

A díszlet- és jelmeztervezőnek együtt kell működnie a rendezővel. A két személy kompatibilis kell legyen, egyik inspirálja a másikat. A díszletnek jelzéserejű üzenete van, alátámasztja a rendezői koncepciót. Az alkotási folyamatban állandó változás figyelhető meg, amelyhez szükséges az alkalmazkodás. Megjelennek előre nem látható események. Mindez koncepció- változást eredményezhet. Lehet, hogy a díszletben is bizonyos változások válnak szükségessé, egyes elemeket kivehetnek. A rendezésből látszik, hogy szükséges-e minden elem. A díszlettervező másként kommunikál a rendezővel, a technikai igazgatóval, a művészekkel. Meg van a maguk nyelvezete, a hangsúly is más. Más skálán kommunikál a műhelyben dolgozókkal, ismerve az értékrendjüket. A műhelynek meg van a megfelelő „szótára”, kifejezési eszköze, ami befolyásolja a kommunikáció stílusát. A megfelelő hangot kell megtalálnia. Az opera műszaki személyzete hatékonyan dolgozik, rövid idő alatt megoldják a problémákat. Katalin kiemelte, hogy a díszlettervezőnek együtt kell működnie az előadás alkotóival, a rendezővel, a szerzővel, az előadóművészekkel, a kivitelezőkkel. A korhű díszletben kibontakozott előadás megszólítja a nézőket, ha az hiteles.

1991—ben készítette a legelső díszletet- és jelmezt a Katona József rendezésében színre vitt Csipike című gyermekopera előadására, zenéjét szerezte Magyari Zita. Majd, 1995-ben Lehár Ferenc A víg özvegy című három felvonásos operett díszletét- és jelmezét alkotta meg. Rendkívül érdekes, izgalmas a díszlettervezés világa. Hiszen díszlettervezőnek tanulmányoznia kell az adott kor jellemzőit, az építészeti stílusát, hogy megalkossa a látványos színpadi teret, úgymond „felöltözteti” a színpadot. Ezáltal izgalmas felületet kaphat a ma nézője. Vizuális élménnyel gazdagodik. A díszlettervező tevékenységét meghatározza a pénzügyi keret, hiszen a díszlet vagy jelmez elkészítéséhez különböző anyagokat használ-fával, gipsszel, festékkel, vászonnal dolgozik. Kevés pénzből is lehet díszletet vagy jelmezt alkotni. Flitterekkel fel lehet „dobni”, divatossá tenni a ruhát, a jelmezt. Katalin szerint ügyelni kell, hogy a jelmez, a ruha lehetővé tegye a színpadi mozgást.

- Opera, operett, balettelőadásokra készített díszletet, illetve jelmezt.

Starmüller Katalin 1991-től opera, operett, balettelőadás díszleteit vagy jelmezeit alkotta meg. A teljesség igénye nélkül sorolhatnánk azokat az előadásokat, amelyek Starmüller Katalin alkotómunkájáról tanúskodnak: Vajda János: Leonce és Lena (jelmeztervező), Erkel Ferenc: Névtelen hősök (díszlet és -jelmez, 1998). Forgó színpad lehetővé tette a felvonás cserét. Erkel Ferenc: Brankovics György (jelmeztervező), Franz Schubert: -Berthe: Három a kislány (díszlet, jelmeztervező, 2000). Balett előadások számára készített díszletet, jelmezt.: Bartók Béla zenéjére-Pókok (díszlet, jelmeztervező), P.I. Csajkovszkij- Capriccio (díszlet, jelmeztervező), Samuel Barber zenéjére- In memoriam J.F. Kennedy (díszlet, jelmeztervező), S. Prokofjev: Klasszikus szimfónia (díszlet, jelmeztervező), Kodály Zoltán- Galántai táncok (jelmeztervező), F. Chopin: Romantikus keringők (jelmeztervező), Gypsi Kings zenéjére -El Amor (jelmeztervező), A. Adam: Giselle (díszlet, jelmeztervező), L. Delibes: Coppelia (díszlet, jelmeztervező). Starmüller Katalin megjegyezte, hogy a Coppelia előadásnak a legolcsóbb volt a díszlete. A Giselle díszletét átvitték a Kolozsvári Román Operába is. A rendező elképzelése az volt, hogy legyen egy olyan tér, amelybe 5 utca fut be, ahol a történet lejátszódik. Megalkotta térben, szobrászilag oldotta meg. Fontos, hogy a látvány funkcionáljon. Demény Attila két kamaraoperája számára – Bevégezetlen ragozás-Haláltáncjáték, és a Parafarm- készített díszletet és jelmezt. Az utolsó meggymag című előadás díszlettervezője volt. Több operaelőadás esetében a díszlet-vagy a jelmeztervező munkatársaként alkotott. Megemlíthetjük G. Verdi Álarcosbál című operaelőadást. A kortárs magyar operák és daljátékok közül Vermessy Péter Ördögváltozás Csíkban és a Mario és a varázsló című operaelőadás esetében a díszlet- és a jelmeztervező asszisztense volt. A Kolozsvári Magyar Operában 2018-2019-és évadban bemutatták G. Verdi Otelló című operáját. A színpadtérben kiemelkedett a Katalin által kifaragott arkangyal szobor, amelyet polisztirénből alkotott. Anatómiailag, szobrászatilag kellett megalkotni. Az előadás rendezője Albu István, díszlettervezője Tenkei Péter. A mi muzsikus lelkek című előadásnál a szereplők ruháit tervezte meg.

-Ha az opera társulata külföldön lép színpadra, hogyan használhatja a díszleteit?

A külföldre szállított díszlet használata esetében több tényezőt kell figyelembe venni: a helyszínt, a színpad méretét, és azt, hogy a díszlet befér-e a színpadtérbe. Ellenkező esetben kihagynak bizonyos elemeket. Például a Tosca című opera egyik turnéján sok mindent nem vittek el. Figyelemre méltó volt a háttér látványossága. A rosszul tervezett díszlet tönkre teheti az előadást.

-Hol tárolják az opera, vagy színház díszleteit?

Bácsban levő díszletraktárban tárolják a díszleteket. A gyakran használtakat a színpad mögötti térben raktározzák.

1990-től a Kolozsvári Magyar Opera díszlet-és jelmeztervezője

Starmüller Katalin Kolozsváron született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, az Építészeti szakközépiskolában végezte. Majd a kolozsvári Tervező Intézetben dolgozott. Közben állandóan képezte magát. 1987-ben a „Ion Andreescu” Képzőművészeti Főiskola festészet-restaurálás-tanárképző szakon végezte egyetemi tanulmányait. Tanárai voltak: Miklóssy Gábor, Veress Pál, Teodor Botiș, Victor Ciato, Tóth László, Cseh Gusztáv, Rusz Lívia, Tóth Ilona. A művészi alkotómunkájára legnagobb hatással Miklóssy Gábor festőművész, egyetemi tanár volt. 1987-1989 közötti időszakban a Kriterion könyvkiadónak könyv borítókat és a gyermeklapoknak illusztrációkat készített. Megismerte a könyvborító- készítés műfaját.

Hogyan lett díszlet-és jelmeztervező?

Már gyermekkorában készített makettet, fából biciklit. Igyekezett térben kivitelezni az „alkotásait.” Ugyanakkor a családi hagyományokra is figyelt. Hiszen édesapja, Starmüller Géza műépítész, mondhatni ezermester. Az öccse szobrász. Visszaemlékezik arra, hogyan állt a mester mellett, figyelte, miként dolgozik. Figyelte, miként készítik a ház csatornáját. Érdekelték a technikai dolgok. A ’80-as évek végén Simon Gábor, a Kolozsvári Opera akkori igazgatója javasolta, hogy legyen díszlettervező. Bár nem tanulta ezt a szakmát, azonban nem jelentett nehézséget az, hogy anyagban képzelje el a díszletet. Nem volt ilyen irányú tapasztalata, egyből bevetették a „mélyvízbe”, díszletet, jelmezt kellett alkotnia.

Festészeti alkotásai

A főiskolai tanulmányai elvégzése után különböző tárlatokon mutatta be festészeti, grafikai, kerámia, textil-alkotásait. 13 egyéni kiállításon tekinthette meg a néző a munkáit. Évente többször különböző közös grafikai, festészeti kiállításokon vesz részt. 1996-ban a budapesti Nemzeti Galériában megtartott Corpus című Nemzetközi tárlaton szerepelt grafikai alkotással. 1998-ban ugyancsak a Nemzeti Galériában a „Miklóssy Gábor és tanítványai” című kiállításon vett részt. Egyik alkalommal Lőwith Egon megjegyezte, hogy neki köszönheti a Madarak sorozatát, ugyanis az ő kisplasztikai munkáiból inspirálódott. 2018 októberében szervezett Ars Sacra- tárlaton láthatta a művészet iránt érdeklődó közönség a Kerubok című arannyal patinázott művét (grafikusi hatással, reliefekkel).

Gazdag alkotói tevékenység sikerélménnyel társul. Mit jelent a számára a siker?

Az eddigi életpályája azt bizonyítja, hogy sikerorientált egyéniség. Szerinte a siker az önmagaddal kapcsolatos életérzés, amelyet nemcsak az elvárt kívánalmaknak való megfelelés, hanem a belső elégedettség is eredményez. Nem szereti, ha dicsérik, „protokoll” dicséretnek nevezi. Az élet színpadán a sors által felvetett problémákat- mondta Katalin- egyedül oldottam meg. Azonban annak meg volt az ára is.

Csomafáy Ferenc