A díva emlékére

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint a Szépmíves Kiadó közös gondozásában, a „Képes emlékezet” sorozatban jelent meg a „Ne kérdezd, ki voltam…- Karády Katalin, a díva emlékére” című könyv.

A rendkívül szép kivitelezésű kötet címlapján Rozgonyi Dezső 1943-ban készített fotója Karády Katalint jeleníti meg, Fényes Szabolcs „A királynő csókja” című operett Izabella szerepében. A kötet művésznő élettörténetére, pályaképének alakulásra reflektál. A Péter Zsolt szerkesztésében megjelent összegző alkotás különbözik az eddig megjelent dívát bemutató írásoktól, amelyek sok pontatlanságat tartalmaznak. „Negyedszázaddal a színésznő halála után elérkezett az ideje annak, hogy színháztörténeti források segítségével megrajzoljuk félbetört pályaképét, és rekonstruáljuk életrajzát. Nem kezdtünk újabb oknyomozásba s elméleti fejtegetésbe- ehelyett a rendelkezésre álló ismeretanyagot összegeztük. Kötetünkben Karády Katalin leveleiből is válogattunk, amelyek minden tanulmánynál árnyaltabban mutatják be személyiségét.”

„A sorsomat én akartam”

A kötetben szereplő Gajdó Tamás- Magyar Nóra „A sorsomat én akartam… A Karády Katalin- regény” című tanulmánya a művésznő pályakezdését, színészi karrierjének alakulását mutatja be Az olvasó képet alkothat arról is, miként születik meg a Karády-legenda, a mítosz. 1910-ben Budapesten, Kőbányán született a Kanczler család hetedik gyermeke. Eredeti neve Kanczler Katalin Mária. Különböző színiiskolában járt, színészeti mesterséget tanulni. Fiatalon férjhez ment Varga András Rezső adóvégrehajtó tiszthez, három év múlva közös beleegyezéssel elváltak. Egyed Zoltán újságíró, kritikus felfedezettje. Egy baráti társaságban találkoztak. Egyed Zoltán felfigyelt „az izgalmas hangú és különleges megjelenésű elvált asszonyra.” Elvitte Cs. Aczél Ilonához, a Nemzeti Színház nyugalmazott színésznőjéhez, akinél tánc- és énekórákra járt. Az olvasó képet alkothat arról, miként valósult meg a sztárcsinálás. Az újágíró kicsit kozmetikázta a Katalin életrajzát. A Karády művésznevet Egyed választotta. Mint kitűnő menedzser közben aprólékosan megtervezte Karády Katalin színrelépését. Jelentős művészeknek mutatta be. A korabeli sajtóban írtak róla. Megszólaltatta Pest egyik legismertebb énektanárát, aki szerint „gyönyörű, bársonyos, puha, meleg mezzoszopránja van, amelynek érzéki timbre-je egyszerűen varázslatos hatású … és a tehetség főleg abban áll, hogy mindazt, amit sem megtanulni, sem tanítani nem lehet, ő máris tudja.” A kor legismertebb fotóművésze, Angelo így vallott: „ki kell jelentenem, hogy ennél lélegzetelállítóbb szépség, ennél fantasztikusabb, örvénylően titokzatosabb arc még nem állott gépeim lencséi elé.” Az 1941-ben megjelent „Hogyan lettem színésznő?” című önéletrajzi írásában fogalmazta meg, sikereit Egyed Zoltánnak köszönheti, aki fontos szerepet töltött be karrierjének építésében. 1939-ben a Pesti Színházban debütált Somerset Maugham és Zoe Akins „Az asszony és az ördög” című darabjában, Lady Elizabeth-et alakította.  Az 1939-ben bemutatták Zilahy Lajos Halálos tavasz című regényének filmváltozatát, főszerepben Karády Katalin és Jávor Pál. Író- forgatókönyvíró: Zilahy Lajos. Operatőr: Makay Árpád. Zeneszerző: Polgár Tibor. Dalszövegíró: Nadányi Zoltán. Óriási sikert aratott a film. Új női ideál jelenik meg a produkcióban. „A filmsiker, valamint Polgár Tibor és Nadányi Zoltán Ez lett a vesztünk című betétdalának lemezfelvétele országos hírnevet szerzett Karády Katalinnak.”

Operettben életet varázsolhat

Egyed Zoltán Karády Katalint a magyar operett megmentőjének tekintette, aki életet varázsolhat ebben a műfajban. 1943-ban a Fővárosi Operettszínházban mutatták be Fényes Szabolcs A királynő csókja című operettjét, amelyben Izabella szerepét alakította. Látványos díszletek között, varázslatos jelmezekben mutatkozott be a művésznő. Partnere Iványi Zoltán volt. Érdemes megjegyezni, hogy a darabot több mint százszor játszották. A díva Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjében La Tangolita szerepében lépett fel 1948 január 16-án, ez volt az utolsó színházi premierje. A kor uralkodó műfaja a vígjáték volt. Hunyady Sándor kritikus a Színházi Magazinban, 1940 novemberében közölt írásában kiemelte a „káprázatos színpadi jelenség bársonyos alt hangját”.

Filmszereplések

Az olvasó képet alkothat Karády filmszerepléséről is. 1939-1948 közötti időszakban 24 film (20 nagyjátékfilm és 4 rövidfilm) főszerepét játszotta.” Filmjeiben – a kor elvárásainak megfelelően -  többnyire a férfiszíveket megdobogtató nőt formálta. Király Jenő „Karády Katalin mítosza és mágiája” című tanulmányában részletesen elemezte Karády Katalin filmszerepeit, színészi játékának jellemzőit… filmtörténeti korszakváltást látott Karády Katalin feltűnésében.” Az aktív, magányos, veszélyes és bonyolult nőtípust jeleníti meg, melyeket Karády feltűnése előtt nem ismertek a nézők- fogalmazta meg a kritikus. Életét titkok övezték. Az 1941-ben bemutatott Egy tál lencse című filmben felcsendendülő „A szívemben, titokban, ezeregy nagy titok van” dal sorait önvallomásként is értelmezték. Ugyancsak a ’41-ben, Balogh Béla rendezésében készült „Ne kérdezd, ki voltam” című film főszereplője Karády Katalin, a szépséges Konrád Esztert alakítja, akit üldöz a férfiak szenvedélye.  Partnere: Szabó Sándor. Író: Orsy Mária. Forgatókönyvíró: Balogh Béla. Operatőr: Makay Árpád. Zeneszerző: Galánthai Viktor. Innen a kötet címe, amely szuggesztíven fejezi ki a díva személyiségét.

Karády-mítosz

„Karády bálvánnyá vált, s az önálló, vonzerejével és eszével is érvényesülő nő lett az uralkodó a magyar filmgyártásban. A színésznő a hollywoodi sztárok népszerű viseletét, nadrágkosztümöt vagy angol kosztümöt viselve elhitette a nézőkkel, hogy egy testben megfér egymással a férfias határozottság és az izgató nőiség.”  Az életmódját, filmekből ismert ruháit, frizuráit próbálták utánozni. A blézerre kihajtott fehér blúzgallért- a Ne kérdezd, ki voltam film hatására- Karády -gallérnak nevezték el. A reklámokban is szerepelt. Karády rajongó klubok keletkeztek. Kolozsvár fontos helyet foglalt el a díva életében. „1942. február 28.-án Kádár István elnökletével Kolozsváron elkészült a Karády Katalint Kedvelők Klubjának alapszabályzata. Országszerte asztaltársaságokat és egyesületeket szerveztek rajongói…A korabeli sajtó szerint egy évvel később már 136 klub működött szerte az országban.” Szenzációnak számított Ujszászy Istvánnal való kapcsolata, aki a második világháború idején a magyar hírszerzést irányította. Erős vonzalmat érzett a művésznő iránt, el is jegyezte. Eljegyezték egymást. 1944-ben, mikor a Gestapo Magyarországra érkezett, Karády és Ujszászy a legkeresettebb emberek közé tartoztak. Április 19-én a Gestapo a birodalom elárulásának vádjával Karádyt Ujszászyval és dr. Földi Mihálynéval együtt letartóztatta. Karádyt három hónapig rettenetes körülmények között fogva tartották. Ujszászy István élete tragikusan alakult. A német hadsereg egy kémcsere alapján átadta a szovjet vezetésnek. A világháború után a filmesek megfeledkeztek Karády Katalinról.  Magyarországon csak a múlt század ’70- ’80-as éveiben éledt újra a Karády- kultusz. Újra vetítették a filmjeit. Kiadták a lemezeit A legendához hozzájárul az is, hogy főleg a művésznő halála után nyivánosságot kapott, hogy a háború idején kiállt a zsidó barátai mellett, és üldözött emberek életét mentette meg. 2004-ben megkapta a Világ Igaza kitűntetést.

1951. február 19-én elhagyja Magyarországot, Ausztriába érkezett. Majd tovább utazik Braziliába, San Paulóban telepedett le, ahol Frank Irmával kalapkészítésből éltek. 1968-ban megkapta az amerikai vízumot. New Yorkba költözött, új életet kezdett. Frank Irmával kalapos üzletet működtetett.

1990. február 7.-én hunyt el a New York-i Lenox Hospitalban.1990. február 19.-én Budapesten, a Szent István Bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Ki volt Karády Katalin? Egyed Zoltán árnyalt Karády- jellemzése olvasható a könyv fülszövegében: „Karády lett a Hunnia tájvidékén a felkelő nap, a magyar filmgyártók vágyálmának kékmadara. Oroszlánkirálynő feje, ragadozó szépsége, rejtélyes tekintete, amely tüzet és mérget lövell, gyönyörű hangja, amelyből az ártatlanság segélykérő sikolya orgonázik és a szenvedély kénköves fülledtsége párolog egyszerre, szokatlan vamptípust építenek benne. Óriási hatás ez, s ez kizárólag Karády tulajdona. Ehhez nincs köze se rendezőnek, se témának, se gyártónak… ez kizárólag az övé.”

A Karády- képet teljesebbé teszi a könyvben levő háttéranyag. A gazdag képanyag csábításának nehezen tud ellenállni az olvasó. A szuggesztív erővel bíró művésznőről készült képeinek sokasága szinte a szöveges részt háttérbe szorítja. A színházi és filmszerepeinek listája, a gramofonlemezek listája, életrajzi kronológia pontos képet nyújt a díva művészi tevékenységéről. A kiadvány különlegessége, hogy elektronikusan is közreadja a művésznő eddig kiadatlan felvételeit. A kötet végén található QR- kóddal a Hangos mellékletben közölt zenei felvételek letölthetök. A könyv érdeme a hitelesség., amelyet a forrásanyag, a feldolgozások biztosítanak.

Számunkra örömet jelent a tartalmában gazdag, szép kivitelezésű sikerkönyv megjelenése a könyvpiacon. A kötet olvasása során érzelmileg is gazdagodik az olvasó. Lehet, hogy elgondolkodik Karády Katalin által megfogalmazott gondolaton: „Aki a sötétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt.”

Csomafáy Ferenc