Ínyencséggel koronázott gyalogtúra

Zsúfolásig megtelt az autóbusz augusztus 5-e reggelén, fiatal és idősebb túrázni vágyókkal egyaránt. Az EKE kirándulás úti célja Szamos-bazár volt, a Bihar-hegység Pádis-karsztvidékének kicsiny része.Két órás zötykölődés után, megérkezéskor előkerültek a naptejek és túrabotok, bakancsok, illetve az üzemanyagként szolgáló szendvicsek. Ezután indultunk is, hiszen túravezetőnk, Fábián György füttyszója emlékeztetett minket, hogy várnak ránk a vízesések, sziklatornyok és barlangok látványos együttesei. Ideális tempóban haladtunk ahhoz, hogy élvezhessük a látványt és közben akár beszélgessünk és ismerkedjünk, így volt a természetjárás valódi közösségi élmény.

A szombati kirándulás hőse számomra az ötéves Dávid, aki egy ideig plüssmackóját szorongatva haladt, néhol édesapja nyakában ülve folytatta a túrát. Utunk során számos pihenőt beiktattunk, amikor kellemes, árnyékos helyre bukkantunk, ahol mindenki feltölthette glikogén raktárait, hogy újult energiával nézzünk az emelkedős részek elébe. Vagy épp arra szolgáltak a pihenők, hogy mindenkit megvárjanak, aki esetleg lemaradt, az esetek többségében engem is beleértve. Számomra fontos a nézés gyönyöre, de a legjobb, ha sikerül megörökíteni is a tájat, ezzel magyarázható, hogy sok helyen csak két-három kattintás után tettem egy lépést.

Aragyásza-barlang

Személyes kedvenc részem a Ragyásza patakot elnyelő Aragyásza-barlang volt. Tekintve, hogy túlzottan jó a légkondicionálása, előkerültek a kardigánok és melegítők, s mivel a barlang kürtőin beszűrődő napfény adta természetes világítás nem elegendő arra, hogy az orrunknál tovább is ellássunk, szükség volt a fejlámpákra is. A vízfolyás mentén haladtunk, és olykor láncokon kapaszkodva teljesítettük a természet által kialakított akadályokat. Továbbá kellett még a koncentrálás, izommunka és a szem mohó kíváncsisága. Jutalmunk a sikerélmény és az elénk táruló növényekkel gazdagon benőtt, sziklákkal és fenyőkkel díszített, meredek lejtőkkel övezett terület, az Aragyásza-tisztás volt, ahol a szerencsések áfonyát is szedhettek.

Az utunk végén megpihentünk Pádison, ahol mindenki sorba állhatott a hely legnagyobb attrakciójáért, a különleges ízekkel készített házi palacsintáért. Tehát akinek nem jutott áfonya a bokrokról, szénhidráttal felturbózott változatát élvezhette. A hazafelé út is jó hangulatban telt, kellemes fáradtságból fakadó nevetésektől volt hangos a busz, ennek ellenére Dávid az újra előkerülő mackóval zavartalanul aludt.

Főcze Tímea