Pokolsár a Csalóka szivárvánnyal

A kovásznai Pokolsár Egyesület mutatta be szombaton este a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabját.

Szombaton este, a PKE dísztermét mintegy félig megtöltő közönség előtt mutatták be a kovásznai amatőr színjátszó csoport és kulturális egyesület tagjai Tamási Áron Csalóka szivárvány című művét, melynek megkezdése előtt a darab rendezője, Gazda József lépett a színpadra, és mondott néhány szót az egyesületről, és az általa színre vitt előadásról. „Ez a csoport ezelőtt bő három évvel ezelőtt született meg úgy, hogy a harminc év előtti kovásznai diákszínjátszók vágyat érzetek, hogy a kultúra, a magyar szó, a nemzeti érzés tolmácsolója akarnak lenni, ezért felkértek engem, aki negyed évszázadon keresztül főleg Tamási Áron művekkel éltettem a magam módján azokban a nagyon veszélyes időkben a kultúrát – főként a szórványvidékeket jártuk –, hogy rendezzem meg ezt a darabot. Arra a felkérésre, hogy megrendezzek előadásokat, nem mondhattam nemet, úgyhogy így lehetünk ma este itt. Az egykori diákszínpad csak azért játszott mást is Tamási Áron darabjain kívül, mert közben figyelmeztettek, hogy gyanakszik a hatalom, hogy mit akarunk mi Tamásival, és védekezés volt, hogy mást is játsszunk”.

Csodálatos nyelvezet

Ezt követően Tamási Áron művészetét méltatta a rendező, aki Juhász Ferenc gondolatát idézve elmondta: Mikes Kelemen óta a magyar nyelvnek nem volt ilyen csodálatos nagy művésze a prózaírásban, mint amilyen Tamási Áron. „Valóban olyan csodálatos nyelvezeten szólal meg, csupa költészet ez a nyelv, amelyen beszélteti a szereplőket, ahogy megkomponálja a történetet.” A felvezető beszéd után megkezdődött a három felvonásos előadás, melyben a főbb szerepeket Ferencz Botond, Tyiák Zoltán, Szász Attila, Ferencz Kinga játszották. Értékelendő volt az amatőr színjátszók lelkesedése, és az a tisztelet, amellyel igencsak korlátozott előadói kvalitásaik ellenére közelítettek Tamási Áron művészetéhez.

Pap István