2025.05.30. 19:47
Már 18 évvel ezelőtt figyelmeztettek a szakemberek a parajdi sóbányát fenyegető veszélyre
Tizennyolc évvel ezelőtt, egy nemzetközi bányászati konferencián, Olaszországban megjelent egy tanulmány, amely részletesen feltárta a parajdi sóbányát fenyegető súlyos kockázatokat – írja a Székelyhon.

Fotó: Haáz Vince/Székelyhon
Erdon-összeállítás
Az angol nyelvű tanulmányt a szerzők a Székelyhon rendelkezésére bocsátották, hogy feldolgozzák a benne leírtakat. A szerzők, erdélyi magyar, román és nemzetközi kutatók, egyértelműen jelezték: ha nem történnek megelőző intézkedések, a felszíni vizek – elsősorban a Korond-patak – beszivárgása előbb-utóbb súlyos károkat fog okozni a föld alatti bányaterekben – beleértve a gyógyászati célokat szolgáló sóbánya-szanatóriumot is. A jelenlegi események – beszakadás, áradás, szerkezeti károk – pontosan azt a forgatókönyvet követik, amit a tanulmány 2007-ben előrevetített.
A parajdi sóbányát fenyegető kockázatokat feltáró tanulmányt Deák György, Sorin Mihai Radu, Deák Ştefania Elena és Ilie Oancea készítették. A figyelemre méltó kutatómunka eredményei 18 évvel ezelőtt hangzottak el egy nemzetközi bányászati konferencián, Olaszországban.
A kutatók három fő lépésben vizsgálták a veszélyt. Első körben a Korond-patak vízminőségét és az oldási képességét térképezték fel:
a patak mentén több mintavételi ponton megmérték a víz sótartalmát, és kimutatták, hogy a víz magas sóoldó képességgel rendelkezik.
A tanulmányban leírtak szerint azt tapasztalták, hogy a patak vízének sótartalma a bányaterület közelében megnő, ami azt mutatja, hogy a só oldódik, vagyis víz szivárog be a bányába.
Második körben a föld alatti nedvességet és repedéseket derítették fel úgy, hogy geofizikai módszerekkel vizsgálták a talajt a Dózsa György nevet viselő bányarészben. Ennek során olyan magas nedvességtartalmú rétegeket azonosítottak, amelyek potenciális beszivárgási útvonalakat jelentettek.
Harmadik körben a szakértők kockázatelemzést végeztek, a meglévő adatok alapján pedig azt írták a tanulmányban, hogy világos, hogy komoly veszély áll fenn, különösen a Dózsa György akna környékén. A tanulmány tehát egyértelműen kimondta: a Korond-patak vízének oldóképessége növeli a hidrogeológiai veszély kockázatát, amely közvetlen hatással lehet az alagútrendszerek elöntésére.
A kutatók nemcsak a veszélyt jelezték, hanem konkrét megelőző lépéseket is javasoltak, például 3 állandó vízmegfigyelő (monitoring) állomás kiépítését a Korond-patak mentén, rendszeres geofizikai és vízminőségi ellenőrzéseket, vészhelyzeti forgatókönyvet, amely komolyabb kockázat esetén a patak medrének elterelését is előirányozza.