5 órája
B. Kovács András sepsiszentgyörgyi újságíró könyveit mutatták be Váradon
A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban mutatták be május 12-én, hétfőn B. Kovács András sepsiszentgyörgyi újságíró két könyvét.

Fotó: A szerző felvétele
Pap István
A sokak számára még valóságként megélt történelmi korszakokba kalauzolt el B. Kovács András sepsiszentgyörgyi újságíró, a Polgári esték rendezvénysorozat meghívottja, aki két kötetét mutatta be hétfőn este a váradi Lorántffy-központban. A Bukaresti Napló a szerző 1978 és 1988 között írt naplójegyzeteit tartalmazza, míg a Kiskorúak a halállistán című kötet egy eddig feldolgozatlan történelmi epizódot jár körül: 1944-ben 68 kiskorú gyermeket hurcoltak el a román hatóságok Dél-Erdély határ menti településeiről, és vittek a besszarábiai frontszakasz közelébe. A gyermektúszokat a háború végeztével engedték haza.
A szerzőt és munkásságát Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke mutatta be, majd a Bukaresti Napló című kötetet méltatta egy, a Magyar Nemzetben megjelent recenziót alapul véve. Ez a kötet a Ceaușescu-korszak legkegyetlenebb éveit idézi meg. Rideg kéretlenséggel ábrázolja a kor hangulatát, a kisebbségi magyar értelmiség szenvedéseit, illetve az egész társadalom vergődését egy sötét korban. „Ha egyszer valaki arra kérne, úgy meséljem el a román nacionálkommunista rezsim valóságát, hogy ne csak értse, hanem érezze is, akkor minden különösebb hozzáfűzés nélkül a Bukaresti Naplót fogom neki átnyújtani” – idézett a méltatásból Tőkés László.
Ezt követően a szerző szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy angol főszakos tanárként 1972-ben került Brassóba, ahol hat éven át tanárkodott, de vonzotta a sajtó, ezért pályát váltott. Olyan, a romániai magyar sajtóban és kulturális közművelődési életben meghatározó személyiségek munkásságát méltatta, mint Huszár Sándor, Domokos Géza és Bodor Pál, akik az adott körülményekhez képest szolgálták a magyarság ügyét. De az asszimilációs nyomás az évek során egyre nagyobb lett, egyre-másra váltották le a hozzáértő szakembereket a kulturális intézmények éléről, és ültettek a helyükbe elkötelezett pártaktivistákat. A Bukaresti Napló ezt a folyamatot mutatja be, mely a magyar kultúra, a magyar szellemiség visszaszorulását ragadja meg. Naplóról lévén szó, egyéni látásmód érvényesül benne. „Azért találtam érdemesnek kiadni a naplót, mert egy fejlődésregény nyersanyaga van benne” – fogalmazott a szerző.

Kegyetlen történet
A második bemutatott kötet, a Kiskorúak a halállistán című mű felkérésre született tényregény – tudtuk meg a szerzőtől. Az immár második kiadásban napvilágot látott könyv annak a 68 fiatalkorúnak az esetét dolgozza fel, akiket a második világháború vége felé, 1944 nyarán a román hatóságok hurcoltak el Aradról és más dél-erdélyi településekről. A 16-17 éves fiatalokat hazaárulás vádjával vitték el, és meg akarták ölni, válaszképpen a magyar hatóságoknak valamilyen retorziójára, de nem lehet tudni, hogy pontosan milyen retorzióról lett volna szó – mondta a szerző. B. Kovács András felidézte, hogy a módos szülők gyerekeit hurcolták el, a szülőket pedig azzal hitegették, hogy csak kétheti munkára viszik őket. A fiatalok a mai Dél-Ukrajna területén kötöttek ki, tíz kilométerre a fronttól. A gyerekek lövészárkokat ástak, és a sorsuk valószínűleg beteljesedett volna, csakhogy időközben Románia átállt a németektől a szovjetek oldalára: ez mentette meg a gyerekek életét, akiket szeptemberben hazaengedtek. „Hatvannyolc gyerekről tudunk, akik hazakerültek, azoknak nem lett bajuk” – fogalmazott a szerző, aki előadása után a megjelentek kérdéseire válaszolt. A Polgári esték rendezvénysorozat szervezője a Magyar Polgári Egyesület.
