Kratochvil Károlyról szóló könyvet mutattak be Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

A résztvevők nemcsak egy izgalmas előadáson vehettek részt, hanem egy dedikált példányt is kaptak ajándékba a szerzőtől.

Az érdeklődőket Mihálka Nándor történész köszöntötte, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a meghívott és Kratochvil Károly altábornagy, a Székely Hadosztály parancsnoka is, ha „ezerrel nem is, de ötszáz szállal” kötődnek Nagyváradhoz. Fráter Olivérnek ugyanis Bihar megyei felmenői is voltak, míg Kratochvil Károly életében többször is meghatározó helyszínnek bizonyult ez a partiumi város.

Prezentációjában Fráter Olivér történész, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese hangsúlyozta: Kratochvil Károly végigélte mindazt, ami a 20. század eleji magyar történelem szempontjából sorsfordító eseménynek bizonyult. Tanúja volt az Osztrák–Magyar Monarchia felemelkedésének, virágzásának és háborúba lépésének. A magyar katona mérhetetlen véráldozatát, a forradalmak korának politikai és katonai tehetetlenségét, valamint az ország idegen megszállását már testközelből figyelhette. A trianoni békediktátum eseményei és következményei személyes sorsát is alapvetően befolyásolták, hiszen katonai ambícióit a két világháború közötti szellemi aktivitása nem pótolhatta. A területgyarapodások pillanatai és az ország szovjet megszállása pedig már csak távolabbról érintette meg, hogy aztán 1946 őszén visszaadja lelkét Teremtőjének.

Váradi kötődések

„Kratochvil Károly politikai folyamatokban és eseményekben betöltött szerepét a marxista és posztmarxista történetírás minden eszközzel igyekezett elhallgatni, illetve eltorzítani. Ebben a monográfiában ezért arra tettem kísérletet, hogy kontextusba helyezzem és reális történelmi megítélés alá vessem személyét és életművét” – fogalmazott a történész.

És hogy melyek Kratochvil Károlynak a rendezvény kezdetén említett váradi kötődései? Mint az előadás során elhangzott, 1914. augusztus 20-án innen indult el ezredével az orosz harctérre, ahol a Lemberg körüli csatákban vett részt. Néhány évvel később, 1920. február 9-e után Nagyváradon tartották fogva több napig. Több mint két évtized elteltével pedig 1941-ben a Rulikowski laktanyában az ő jelenlétében avatták fel a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred első világháborús hősi harcainak emléket állító táblát, melynek rekonstruált mása 2017 óta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székhelyének belső udvarán látható.

A rendezvényt a nagyvárad-olaszi RMDSZ-körzet és Gencsy Györgyi szervezte.