Indig Ottóra emlékeztek a püspöki palotában

Ciucur Losonczi Antonius

Rengeteg érdeklődőt vonzott a 33. Festum Varadinum keretében szervezett vernisszázs, a megjelenteket Lakatos Attila, az egyházmegyei gyűjtemény vezetője köszöntötte. A rendezvénysorozat társalapítójának becses gyűjteményéből és tudományos publikációiból családja nyújt válogatást. Olyan kiváló nagyváradi festők, grafikusok műveivel találkozhatunk, mint az Ady Endre holnapos társaságában munkálkodó Balogh István, vagy a nagyváradi bábszínház két híres, díszlet és bábtervező grafikusa, Fux Pál és Bölöni Vilmos, illetve Urszinyi Mária. Ugyanakkor a család különleges iparművészeti gyűjteményének legszebb darabjai egészítik ki a válogatást.

Böcskei László megyés püspök azt mondta: nem váradi születésűként, de mint aki próbál beilleszkedni, azt kéri a jelenlevőktől, olvassák el a bejárat melletti plakáton levő gondolatokat Nagyváradról, a városról, hogyan élhetünk itt, „épülhetünk bele” az életébe. Kiemelte: 

A tárlatot Szűcs László költő, újságíró, az Újvárad folyóirat főszerkesztője nyitotta meg. Felidézte: 2002 egyik kora tavaszi délelőttje lehetett, amikor találkozóra hívta őt Indig Ottó az otthonába, akkor még a Sztaroveszky (Magheru) úti tömbházlakásba. Ez néhány héttel azt követően történhetett, hogy január első napjaiban egy lelkes utószilveszterező társaság folyóirat alapítását határozta el. A gondolat fel-felbukkant 1996, a Kelet-Nyugat végleges megszűnése óta. Az ötlet formálódásakor rengeteg névváltozat vetődött fel, s tűnt el a feledés homályában. Kezdetben csak munkacím volt a később véglegesedő Várad. Indig Ottó, aki 1990 februárjában jelen volt a Kelet-Nyugat indulásánál is, a többórás beszélgetés során higgadtan, mondhatni hideg fejjel gondolta át a lapalapítás minden részletét, lehetséges buktatóit. Egyszerre volt lelkes literátor és tapasztalt üzletember. Azon a véleményen volt ő is: bár vonzó lenne, mert valamiféle folytatást jelölne, mégis vessék el azt, hogy Kelet-Nyugat néven folytassák, hiszen rossz ómen az addigi többszöri leállás, átalakulás. Maradjon csak a hetilap szellemi előd, kitűzött minőségi etalon, de hozzanak létre valami mást. A találkozót azzal a gesztussal zárta, hogy felajánlotta az első három szám nyomtatási költségének a kifizetését, ezzel téve reálissá az indulás körüli álmodozásokat. Csak annyit kért cserébe, hogy az első szám egyik beköszönő publicisztikájának a szerzője legyen. Így indult a Várad folyóirat.

Sokoldalú személyiség

Szűcs László hangsúlyozta: közírói, publicisztikai munkássága mellett – amelyeknek a 90-es években a Bihari Napló szerkesztőségében lehetett tanúja, lévén hogy napi munkakapcsolatban álltak – Indig Ottó számos egyéb tevékenységéről is említést kell tennie. Mindenek előtt az újságírói működését időben is megelőző irodalomtörténészről, Nagyvárad művelődési életének a kutatójáról, számos tudományos kötet szerzőjéről, melyek többnyire ma már hivatkozási alapok. S ne feledjük, Indig Ottó több jelentős kötettel járult hozzá a nagyváradi magyar színjátszás múltjának megismeréséhez. 1998-ban társszerzői voltak (összesen négyen) a 100 éves a Napló című jubileumi albumnak a Nagyváradi Napló centenáriumán, s bizony éppen az ő gazdag forrásanyagai alapozták meg a kiadvány szellemi értékét.

Aligha volt kérdéses 1992-ben, a Nagyváradi Ady Társaság megalakulásakor, hogy a NAT első elnökévé őt válasszák. A később a NAT nyomába lépő Holnap Kulturális Egyesület, ha közvetve is, de az ő szellemi örökségét is viszi tovább. Talán kevesen tudják, hogy az irodalmat Indig Ottó egyaránt oktatta pályája során romák lakta, külvárosi lakótelepi iskolában, belvárosi főgimnáziumban, vidéki iskolában, valamint a Sulyok István Református Főiskolán. Színikritikusként a váradi színjátszás históriája mellett a jelen színi előadásai is foglalkoztatták. Művészeti szakíróként is dolgozott, továbbá az életének és munkásságának egyik meghatározó pillére volt műgyűjtői és galériaalapítói tevékenysége, magyarázta Szűcs László.

Az ünnepség végén a család nevében Indig Pál, a gyűjtő fia üdvözölt mindenkit, és beszélt arról, hogy román, magyar, német és zsidó felmenői is vannak, s hogyan kerültek kapcsolatba a katolikus egyházzal.