Dukrét Géza-emlékkonferenciát szerveztek Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

A Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében zajlott rendezvény a 33. Festum Varadinum részét képezte. A megjelenteket Mihálka Nándor történész, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság új elnöke köszöntötte, kiemelten a történelmi egyházak és a tagszervezetek képviselőit, a Kolozsvárról, Aradról, Szatmárnémetiből és Debrecenből érkezett vendégeket.
Dénes István Lukács kettős minőségében szólt az egybegyűltekhez: mint a házigazda Nagyvárad-Olaszi Református Egyházközség lelkipásztora és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője. Megjegyezte: ő ugyan nem helytörténész, de a négy köteténél, mely megjelent, ott „bábáskodott” Dukrét Géza, segített neki abban, hogy
kikhez forduljon segítségért. A PBMET néhai elnöke különben szívesen rendezett konferenciákat és könyvbemutatókat a LEK-ben, szeretett istentiszteletekre járni a váradolaszi templomba.
Mihálka Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt több mint hat évtizedben sokrétű tevékenységet fejtett ki Dukrét Géza, hiszen tanított, foglalkozott műemlékvédelemmel, helytörténettel, honismerettel és néprajzzal is, de az talán kevésbé köztudott, hogy ennek tagjaként ő „tolta előre” az Erdélyi Értéktár Bizottságot. Igazi reneszánsz ember volt tehát, és bár őt nem tanította, rá is hatással volt.  Ezután felidézte Mihálka Nándor, hogy néhány honismereti táborban ő is részt vett. Ezeknek a helyszínéről, jellegzetességeiről beszélt, aláhúzva a PBMET volt elnökének szervezői és tervezői munkáját. Esettanulmányként pedig a 67 főt megmozgató  sólyomkővári honismereti tábort emelte ki, mely 1994. augusztus 8–14. közt zajlott.
A továbbiak dr. Szabó József helytörténész mutatta be a Partium lap ez évi összevont 1–2. számát.  Szálkai Tamás debreceni levéltáros a következő címmel tartott prezentációt: Jakab Mihály levéltáros – akiről utcát neveztek el Nagyváradon. Hangsúlyozta: Jakab Mihályt több mint két évtizedet átölelt elméleti és gyakorlati munkássága a legnevezetesebb bihari levéltárosok sorába emeli, sokoldalú, felvilágosult, művelt személyiség volt. Dr. Fleisz János történész Szálkai Tamás Tanulmányok Bihar vármegye levéltára történetéről című könyvét ismertette, az előtte elhangzottakat azzal egészítve ki, hogy Jakab Mihályról a napjainkban Andrei Șaguna nevét viselő utcát nevezték el, mely a Nagysándor (Aurel Lazăr) utcát köti össze a Széchenyi térrel (Traian parkkal). Dukrét Gézához fűződő emlékei közül felelevenítette a budakalászi találkozókat, az Országos Honismereti Akadémia és a Civil Akadémia rendezvényeit, melyeken számos alkalommal közösen vettek részt.

A szeretet és az együttlélegzés typográfiája
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy a köztük levő korkülönbség ellenére bizalmi kapcsolat alakult ki közte és Dukrét közt. A PBMET néhai vezetőjének három fő tulajdonságát nyomatékosította: kiváló szervező volt, tudatában volt az együttműködés fontosságának, és mindig a szakmaiságra törekedett.
Dr. Szabó József képes idő- és térbeli utazásra invitálta közönségét az Érmellék bor-, táj- és néprajzi világába. Voiticsek Ilona nyomdász A szeretet és az együttlélegzés typográfiája címmel a Sonnenfeld nyomdászcsalád történetéről értekezett, majd Zalder Éva, a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum magyar–angol szakos tanárnője, volt igazgatója mutatta be a Voiticsek házaspár nyomdájából kikerült Tabéry Géza Jókai Erdélyben című kiadványt, mely az 1920-as években a Sonnenfeld-nyomdában napvilágot látott kötet reprintje.
A rendezvényen a zenei pillanatokról Thurzó Sándor József brácsaművész gondoskodott.