Tegnap, 16:37
Könyvbemutatóval emlékeztek a nemzeti összetartozás napján
Erdon-összeállítás
A Magyar Polgári Egyesület által létrehozott Polgári esték rendezvénysorozat keretében könyvbemutatóra és megemlékezésre került sor június 4-én, a nemzeti összetartozás napján.
A Partiumi Keresztény Egyetem amfiteátrumában összegyűlt érdeklődőket Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte. Mint elmondta, hosszú évek óta minden alkalommal szerveznek megemlékezést a trianoni diktátum napján, de szeptember 6-án is, amikor újra Magyarország része lett Nagyvárad. Június 4-én, de sokszor más napokon is, hajlamosak vagyunk a szétszakíttatás érzésével gondolni az anyaországra. Ezen a június 4-i napon, a trianoni diktátum minden igazságtalansága ellenére, vagy éppen annak okáért, még jobban meg kell erősödjön bennünk az összetartozás érzése. Nagyszerűen ismerte fel ezt Magyarország kormánya, amikor a trianoni diktátum 90. évfordulóján, 2010. június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának nyilvánította június 4-ét. Ahogy fogalmaznak:
a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
A folytatásban átadta a szót Dani Béla Péternek, Biharkeresztes polgármesterének. Az elöljáró köszöntő beszédében többek között arról beszélt, hogy
ma nemcsak a veszteségekre emlékezünk, hanem arra a rendíthetetlen erőre is, amely népünket összeköti határokon, korszakokon, nyelveken és próbatételeken átívelve.
Arról is szólt, hogy Trianon után sok minden megváltozott, de a magyar lélek nem. A trianoni diktátum emléknapja egyszerre szól a fájdalom emlékéről és az összetartozás diadaláról. 1920-ban térképeket szabtak újra, ezeréves határokat szeltek szét, de a magyar lélek földrajzát senki sem tudta átírni. A nyelv, a kultúra, a hit, az emlékezet továbbra is összeköt bennünket – fogalmazott a polgármester. A folytatásban néhány mondatban mintegy felvezette a könyvbemutatót, megosztva gondolatait dr. Köő Artúr kötetéről.
A rövid köszöntők után dr. Köő Artúr történészt mutatta be az érdeklődőknek Nagy József Barna. Dr. Köő Artúr református lelkészi családban született Bánffyhunyadon. Iskoláit Kalotaszentkirályon kezdte, majd Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen folytatta. Itt szerzett tanítói oklevelet, és már ekkor foglalkozott a Lex Apponyi kérdéskörével. 2018-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Doktori Iskoláját is elvégezte. 2023-ban suma cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját, amely a Román nemzetiségi oktatáspolitika a 20. század eleji Magyar Királyságban címmel jelent meg, ebben szintén a Lex Apponyi kérdéskörével foglalkozott. 2010 óta pedagógus, jelenleg a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnáziumban tanít történelmet. A Magyarságkutató Intézet munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán tanársegéd. Nős, két gyermek boldog édesapja.
Köő Artúr előadásában sok szeretettel beszélt a kalotaszegi gyermekkorról, elmondva, hogy már ott megfogalmazódott benne, hogy az oktatás nagy hatalom, ami ideológiákat teremt, egész jövőnket határozza meg. Tanulmányai során egyre inkább elmélyült a dualizmus kori oktatáspolitikában, különösen az ezzel kapcsolatos nemzetiségi törekvéseket vizsgálva. Sok forrásanyag áttanulmányozása során egyértelművé vált számára, hogy a korabeli Román Királyság oktatáspolitikájának asszimilációs jellege sokkal erőteljesebb volt. A Lex Apponyi néven elhíresült törvény, amelynek hivatalos neve az 1907. évi XXVII. törvénycikk, a magyar nyelv védelmét akarta megerősíteni, a magyar nyelv tanításának módszereit írta elő. Ezek az iskolaügyi törvények kétségtelen asszimilációs célzatuk miatt a románság körében jelentős tiltakozást váltottak ki, aminek híre ment a világban, és ez sokat rontott Magyarország nemzetközi megítélésén.
A Lex Apponyi tárgyában több monográfia is született már, zömük azonban vagy a nemzetiségek szemszögéből, a trianoni békediktátum jogosságát bizonygatva mutatja be a történteket, vagy a marxista történetírást követve a magyar „vétkek” sokaságát szajkózza. Ezt a politikai megfontolásokból elnagyolt képet árnyalja kötetében a szerző, gondosan feltárva az előzményeket is. A kötet 51 eddig ismeretlen forrást is bemutat, így még teljesebb képet kaphat az olvasó a témáról.
Köő Artúr arról is beszélt, hogy mivel senki sem független, a történész sem lehet az. Már gyermekkorában, a családból is örököl egy világképet az ember, ezt a tanulmányai, olvasmányai alapján tovább fejleszti, így alakul ki egy világszemlélet. Számára egyértelművé vált, hogy a keresztény, konzervatív, nemzeti álláspont mentén kell munkálkodnia, ez természetesen kiérződik a kötetből is.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy sorsfordító év előtt állunk. Eldönthetjük, hogy megőrizzük az elmúlt 15 év vívmányait, továbbra is a keresztény, konzervatív, nemzeti gondolat mentén szervezzük az életünket, vagy hagyjuk, hogy jöjjön, vagy visszajöjjön egy egészen más, mindannak az ellenkezője, amit eddig felépítettünk.
A továbbiakban Nagy József Barna elmondta, hogy a 350 oldalas, Nagy-Románia a tantermekben című kötet a Patrióták kiadásában jelent meg, a kötet előszavát dr. Maruzsa Zoltán, Magyarország Kormányának köznevelési államtitkára írta. A kötet kereskedelmi forgalomban nem kapható, de a Patrióták honlapján megrendelhető.
A folytatásban a Váradi Dalnokok dalárdája, Márkus Zoltán kántor, karnagy vezetésével több hazafias dalt adott elő, majd Török Sándor alkalomhoz illő szavalatokkal örvendeztette meg a szép számú közönséget.
A kötet dedikálása után, az est zárásaként a jelenlévők átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarára, ahol megkoszorúzták a Trianon-emléktáblát, majd közösen elénekelték a Himnuszt és a Székely himnuszt.
