Tegnap, 16:30
Generációk: Az építőktől az alfákig
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) meghívására Nagyváradra látogatott Steigervald Krisztián generációkutató, tréner és június 4-én, szerda este előadást tartott a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében.
Ciucur Losonczi Antonius
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központjának képviseletében Fancsali Róbert köszöntötte a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermét benépesítő érdeklődőket. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az előadás az MCC félévzáró, utolsó nyilvános rendezvénye, de ma, június 5-én, csütörtökön este felavatják az elmúlt hónapokban felújított székházukat, ahol szeptembertől majd ismét izgalmas programokkal várnak mindenkit.
Az előadás során elhangzott, hogy az elmúlt ötven-hatvan évben rohamtempóban változott meg szinte minden: az élet várható hossza, a társadalom korösszetétele, a jövőkép, átrendeződtek a szülői szerepek, de átalakult a tisztelet fogalma, a várakozás jelentése, nem beszélve a digitális korra jellemző állandó impulzusáradatról, az agy leterheltségéről. Ennek az átalakulási folyamatnak az egyes korcsoportokra gyakorolt hatása jelentős. Steigervald Krisztián generációkutató, tréner hangsúlyozta: a generációk „helikopter nézőpontból” összehasonlíthatók, egyéni szinten azonban nem, az elhangzottakat tehát így értelmezzék a jelenlevők. Befolyásol minket a mikrokörnyezet, hogy honnan származunk, és körülbelül 12 éves korunkig mintákból tanulunk, vagyis fontosabb számunkra a tapasztalat, mint az információ. Ezt valamennyien tudjuk, kivéve a szülőket, akik mindent megtesznek, hogy bebizonyítsák ennek ellenkezőjét.
Ennek tipikus példája, amikor kijelentik: ezerszer megmondtam már, hogy takarítsd ki a szobádat! Drága szülőtársaim, ha ezerszer elmondták, akkor miért ismétlik. Van egy bűvös szám, az 1312, amikortól működni fog? Nem fog!
– fogalmazott a meghívott. Arról is beszélt Steigervald Krisztián: mindegyik generáció teljesen másképpen éli meg a saját egy-egy életszakaszát. Egészén másképpen tervezhette a jövőjét például a nagypapája, akit tizenkilenc évesen elvittek a frontra, mint ő, aki az első évét végigbulizta az egyetemen, és majd az ő gyermeke, aki egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy a diplomáját hasznosítani fogja tudni-e néhány év múlva.
A generáció tehát annak az idődimenziója, hogy hol tanulod meg, hogy számodra mi az élet. Ez meghatározza az attitűdünket, az értékeinket, de még az idegrendszerünket is
– jelentette ki a szakember. Hozzátette: a generáció esetében tehát nem életkorról beszélünk, mert egy generáció nem tud fiatal lenni, csak éppen aktuálisan tudnak a tagjai azok lenni.
A lassúság nem a boomerek nemzedékének a tulajdonsága, hanem a hatvan éven felülieknek a jellemzője. A boomerek baromira nem voltak lassúak, amikor húszévesek voltak. Most lassúak, és az alfák is azok lesznek majd hatvanéves korukban
– érvelt Steigervald Krisztián.
A négy „meg”
Utalva a „helikopter-szülőségre” és a „mamahotelekre”, arra is kitért ezután Steigervald Krisztián, hogy napjainkban megváltozott a felnőttség definíciója. A pszichológia a plusz nyolc évet utóserdülőkornak nevezi, és most ez a normális, mert a szülők később adják át azokat a megküzdési stratégiákat, melyek a felnőtté váláshoz kellenek, és a nyugdíjkorhatár, az aktív életmód is egyre kitolódik.
A négy „meg” (megismerni, megérteni, megbékélni, megoldani) fogalomkörét körüljárva arról is beszélt az előadó, hogy a mai fiatalok az „azonnaliság örömének” hódolnak, miközben az X generáció tagjai megtanultak várakozni. „A mi családunk 1972-től 1979-ig, azaz tizenhét évet várt arra, hogy vezetékes telefonja legyen. Egy alfás nem is érti, hogy miről beszélek. Vagy gondoljunk csak bele abba, hogy akik itt vagyunk, valószínűleg mind tudjuk, hogy mit csináltunk 1992-ben minden pénteken este 9 órakor: vártuk, hogy elkezdődjön a Dallas következő epizódja. Már az első percben tudtuk, hogy ki a gyilkos, és mégis végigültük a másfél órát, miközben ugyanazok a kliséket ismételte Columbo. Ilyen közös élmények a streamingek világában már nem léteznek. A közösségorientáltság helyét átvette az énközpontúság”, magyarázta a generációkutató.
