Túraajánló: Nagyváradról Berettyóújfaluba

Nagy József Barna

Nagyváradról indulunk, és fél óra múlva az üres határátkelőn is áthaladva érünk Ártándra. Eltekerünk a református templomhoz, megnézve a trianoni, majd a bicikliút mellett a turulmadaras millenniumi emlékművet. Megtekinthetjük ugyanakkor a trianoni országcsonkításra emlékeztető, magyar lobogós emlékművet, illetve azt is, amellyel a világháború hősi áldozatai előtt tisztelegnek. 
Üljünk fel a bringára, haladjunk tovább. Jobboldalt, ahol a faluban a legmagasabb fák vannak, megtaláljuk a Hodossy-kastélyt, pontosabban annak bal szárnyát, mert a többi eltűnt az idők forgatagában. A kastély többek között arról is nevezetes, hogy 1849 augusztusában itt tárgyalt a magyar csapatok fegyverletételéről Rüdiger orosz tábornok Pöltenberg Ernő magyar tábornokkal. A kastélyban ma zordon katonák helyett óvodás gyerekek vannak. Sokkal jobb ez így! 
Tovább tekerve Biharkeresztesre érünk, ahol a katolikus templom előtt megtekinthetjük Szent László szobrát, pár száz méterre, nyugatra a trianoni országcsonkításra emlékeztető, hatalmas kőtömbökből kirakott emlékművet és a világháborúk áldozatainak emlékművét is. 
Egy kis pihenő után a bicikliúton térjünk Mezőpeterd, majd Berettyóújfalu felé. Peterdet elhagyva igazi alföldi hangulatot tapasztalhatunk, hiszen a Bihari-sík Tájvédelmi Körzet terül el kétoldalt, legelőkkel, szürkemarhákkal, mezei virágokkal. 
Hamarosan elérünk a benzinkúthoz, itt már Berettyószentmártonban vagyunk. A települést 1970-ben csatolták Újfaluhoz, így a két településből alakult ki a közel 15.000 lakosú város, Berettyóújfalu néven. 
A városban sok látnivaló van, ezért még többször is át kell jönni ide. Miután áttekertünk a Berettyó hídján, baloldalt egy kis tér szélén találjuk a millenniumi, vagyis az ezredévi emlékművet. Tovább haladva Berettyóújfalu központjában sok látnivaló vár bennünket. Világháborús emlékmű, templomok, szobrok, országzászló, Kádár vitéz lovas szobra. A sok látnivaló között van két olimpiai fa is, az egyiket az 1906-ban Nagyváradon született háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, Kabos Endre ültette el ide 1936-ban.

Ha már megálltunk a tölgy előtt, mellett a Kálvin téren, akkor nézzük meg az itt található, 1994-ben felállított világháborús emlékművet is. Ennek helyén állt egykor Tisza Kálmán szobra. Tisza halála után, 1913-ban döntöttek úgy az illetékesek, hogy szobrot emelnek a miniszterelnöknek. 
Az alkotás el is készült, de sajnos a trianoni döntés miatt már nem tudták Tisza Kálmán szülővárosában, Nagyváradon felavatni, ezért 1928-ban Berettyóújfaluban állították fel, a mostani világháborús emlékmű helyén. 1940-ben Nagyvárad újra Magyarország része lett, ezért 1942-ben a szobrot, a talapzattal együtt áthozták Váradra, és felállították az akkori Tisza Kálmán téren (ma Traian park). 1945-ben eltávolították a szobrot a talapzatról, ami még pár évtizedig megvolt, de mára se talapzat, se szobor. 

Tekerjünk tovább a főút felé a herpályi csonkatoronyhoz, klastromromhoz. Ezt a tornyot mindenki látta már, aki átutazott Berettyóújfalun, hiszen a település előtt, jobboldalt magaslik egy kis dombon. Herpály nagyon régen egy itt fekvő település volt, és az egykori kolostortemplom már a 12. században állt. Miután körbejártuk a romokat, kerekezzünk el a tőlünk jobbra lévő földúton megközelíthető templomromhoz, aminek Fehér templom a neve. 
Ez a vidék ezer szépséget, titkot, emléket tartogat. Szkíta, szarmata, gepida emlékek kerülnek elő a földből szinte minden évben, de a Csörsz-ároknak nevezett római kori szarmata védműrendszer is ezen a vidéken húzódik. 
A sok nézelődés, emlékezés után induljunk is otthonról haza, mert még sokat kell innen tekerni Nagyváradig.