Batyutánc: A németek kitelepítéséről szóló darabot mutattak be Váradon

Ciucur Losonczi Antonius

Batyutánc - aki a cím alapján valamilyen habkönnyű zenés vígjátékra számított, annak bizony erősen csalódnia kellett. A Bündeltanz című produkció többek közt olyan témát feszeget- mely kérdés különben el is hangzik egy adott pillanatban- miszerint ,,ha magyar földbe német búzát vetnek, akkor kié a termés?”. Kevésbé ismert történelmi tény ugyanis: a második világháborút követően a magyarországi németek közül feltehetően kevesen lehettek olyanok, akiket ne érintett volna a jogfosztás, a vagyonelkobzás vagy az elűzés. Természetesen voltak kivételek, sőt néhány esetben egész településekről is beszélhetünk. A népességmozgások következtében azonban az országban teljes régiók változtak meg rövid idő alatt. De hogyan lehetett ezt megélni, túlélni? A előadás alkotói – szinte kivétel nélkül – érintettjei ennek a sajnálatos és feldolgozhatatlan eseménynek. A Bündeltanz tehát egy közös alkotómunka eredménye, ahol a játszók rögzített improvizációi, a sváb zenei hagyományok és a történelmi emlékezet együtt alkot színházi elegyet.
Mi történik a falu legnagyobb vagányával, ha elmúlt már harminc és még mindig nem állapodott meg? Vajon miféle sváb az, aki csak úgy elajándékozza a disznóit? Lehet-e olyan családban élni, ahol tisztelet, vagyon, következetesség, szorgalom adott, de apa és anya valójában idegenek egymásnak? És hogy boldogul majd egymással a lány, aki mosás közben a frontra vonult apja pipáját szívja, s a fiú, aki akart már lenni pap, erdész, városi munkás, s néha hosszú sétákat tesz a patak parton, ahol egy szebb világról álmodik?

Nincs batyutánc
Az egyébként történész végzettségű Ákli Krisztián rendező az előadás után portálunknak elmondta: nagyon sokat gondolkodtak azon, milyen címet adjanak a produkciónak mely összefoglalja a történelem eme abszurditását és kegyetlenségét, és valahogy reflektáljon is az ide-oda lépegetésre, a sors elől való hiábavaló menekülésre. Olyan német tánc, hogy Bündeltanz, a valóságban nem létezik, viszont a korabeli médiában Magyarországon ,,nagyot ment” az a narratíva, miszerint a németek ha egy batyuval jöttek, akkor egy batyuval menjenek. A sváb kultúrához pedig hozzátartozik a tánc, ezért egy új szót alkottak a kettőből, és megszületett a Bündeltanz. A témát körülbelül 10-12 évet ezelőtt Ákli Krisztián vetette fel, abból kiindulva, hogy a magyarországi svábok kitelepítése egy olyan történelmi esemény, mely nincs a helyén kezelve, nem a közbeszéd része. Rájött, hogy valójában ismer néhány sváb származású zenészt és színészt, akikkel egy hiteles produkciót lehet ezzel kapcsolatban létrehozni. Hangsúlyozta: a cél nem a sebek feltépése vagy bűnbakoknak a keresése, hanem sokkal inkább az elmeséléssel annak megelőzése, hogy ez újra előfordulhasson. 
A konzulense a rendezőnek Ritter György sólymári sváb történész, a téma kutatója. Magyarországon 1946. január 19-én indult az első vonat, innentől kezdve körülbelül 200 ezer svábot telepítettek ki Németországba, illetve volt lakosságmozgás az ország határain belül is. Ezután pedig még jött a Gulág is, úgymond ,,a maradékért”. Kiskassán például- ahol szintén játszották- a helyi német közösség vezetője elmondta, hogy a 700 fős lakosságból 300-at kitelepítettek, és az ottmaradtak közül 40 férfit még elvittek később a Gulágra.

Egyetemes mondanivaló
Az Oberon egy produkcióra szerveződött független társulat különben, melynek nincs állandó játszóhelye és menedzsmentje, hanem mindig projektekre szerveződnek, az oral historyra támaszkodva próbálnak a személyes történetekből egyetemes mondanivalót kihozni. A határon túl most, Váradon léptek fel először, a Batyutáncnak ez a 37. előadása volt, de reményeik szerint jövőre Németországba is eljutnak a német nyelvű változattal, tudtuk meg Ákli Krisztiántól.
Heilmann Norbert, a Német Demokrata Fórum (NDF) Bihar megyei elnöke azt nyilatkozta: örömmel fogadta a kezdeményezést, amikor szomszédja, Nagy Mihály Zoltán történész, főlevéltáros - tudván, hogy idén a német közösség egy szomorú jubileumra, a deportálások 80. évfordulójára emlékezik - felvetette, hogy hívják meg ezt a különleges előadást Nagyváradra. Az ötletet pedig felkarolta Szabó Ödön történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke is.