EMSZ: Veszélyben a magyar szabadság

BN-összeállítás

A hagyományokhoz híven délután négy órától néptáncos toborzót tartottak a Szent László téren, ahol fellépett a berettyóújfalui Bajnóca Néptáncegyüttes. A mintegy húsz perces műsort követően az ünneplők átvonultak Szacsvay Imre mártír országgyűlési jegyző szobrához. Itt 17 órakor kezdődött az ünnepi megemlékezés.

Szilágyi Zsolt, az EMSZ külügyi kabinetvezetője ünnepi beszédében elmondta: „szabadságharcra vagyunk kényszerítve, hogy drága nemzetünket és szülőföldünket Erdélyben és a Kárpát-medencében megmentsük. A magyarok szabadságharcainak mindig megvan a maga tragikus végkifejlete, mégis mi magyarok büszkék vagyunk arra, hogy ilyen a történelmünk, mert nem elkeseredni kell egy elbukott forradalmon, hanem büszkének kell lenni arra, hogy egy olyan nemzet tagjainak mondhatjuk magunkat, amelynek vannak forradalmárai és hősei.”

A továbbiakban kifejtette, hogy a forradalmárokat is az az eszme hajtotta, mint a mai magyarokat: „az, hogy mi önrendelkezni akarunk. (…) Mikor önrendelkezést kérünk, mi nem más szabadságát akarjuk elvenni, hanem a magunkét akarjuk kiteljesíteni” – hangsúlyozta.


Szoboszlay Zsolt, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának a képviselője olvasta fel Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének az üzenetét, majd Csomortányi István, az EMSZ ügyvezető elnöke lépett a pódiumra.

A politikus elmondta, hogy a magyar nemzet önazonosságának két meghatározó eleme a keresztény értelemben vett felebaráti szeretet és a szabadság, amelyek közös jellemzője az, hogy nem kivételeznek. A szeretetnek mindenkire ki kell terjednie, és szabadok is csak félig vagyunk, ha más szabadságát el akarjuk venni. Majd a magyar szabadságot veszélyeztető tényezőkre hívta fel a figyelmet. A történelemből megtanulhattuk, hogy Keletről nem sok jóra számíthatunk, de az elmúlt években a nyugati világból is veszély fenyegeti a magyar szabadságot, fogalmazott. Ilyen a gender-ideológia „és az az őrület, ami rá akar minket venni arra, hogy a jövőben megszámlálhatatlanul kell befogadnunk feltétel nélkül más kontinensekről származó, a jobb megélhetés miatt Európába özönlő tömegeket, miközben pedig az őshonos nemzeti kisebbségekért az Európai Unió a füle botját sem mozdítja” – fejtette ki a politikus. A bukaresti politika is veszélyezteti a magyarság szabadságát, mondta Csomortányi István, utalva Marcel Ciolacu kormányfő közelmúltbeli kijelentéseire, aki megkérdőjelezte a magyarok nemzeti identitását, és a Székelyföld létét is. „Mi nem vagyunk magyar etnikumú románok, mi az egy és oszthatatlan magyar nemzet elidegeníthetetlen része vagyunk” – szögezte le Csomortányi, mint ahogy azt is, hogy „Székelyföld mindig létezett és létezni fog!” A továbbiakban kifejtette, hogy a nemzeti egység nem jelent egypártrendszert, és az 1989 után kivívott egyik legnagyobb szabadság a politikai pluralizmus volt. Hozzátette, hogy nagy veszélyt jelent a magyarságra a népességfogyás is, ugyanis az erdélyi magyarság az elmúlt 35 évben a lélekszámának 40 százalékát veszítette el. Nagyváradon 2023-ban mintegy 140 magyar gyerek született és 860 magyar ember halt meg, tudatta, végezetül pedig kijelentette, hogy mindezen veszélyek ellen csak akkor lehet felvenni a harcot, ha a magyar nemzet egységes. Ezért felhívást intézett az egybegyűltekhez: Nagyvárad magyarsága a politikai szervezetek egyenrangú együttműködése jegyében jövő vasárnap a színház előtti élő lánccal fejezze ki azt, hogy egységet akar.

A beszédek után a koszorúzás következett. Az eseményen közreműködött Csatlós Lóránt színművész, aki Petőfi Sándor Nemzeti Dalát szavalta el. Közreműködtek továbbá a Váradi Dalnokok és a Margaréta Nóta- és Népdalcsoport, az ünnepség a Gábor Áron rézágyúja című ének, illetve a Székely Himnusz és a Himnusz eléneklésével zárult.