Rossini-operarészletek csütörtökön a filharmóniában

Tóth Gábor

Nincs most konkrét évfordulója Gioachino Rossininek, egyszerűen csak nagyszerű muzsikát írt, s talán ez az oka, hogy most egy egész hangversenyt szentel operarészleteinek a filharmónia. Rossini egyébként szökőévben született (idén is ez van), 1792. február 29-én. Amellett, hogy már fiatalon Európa-szerte ünnepelt sztár volt, a hihetetlenül termékeny operakomponálás mellett néhány más tulajdonságáról is nevezetes maradt. Híres volt például lustaságáról, amit nehéz elképzelni, ha latba vetjük szűk két évtized alatt írott közel negyven operáját, de közismert volt az is, hogy mennyire szerette a hasát és a gasztronómiában is ugyanolyan ínyencként mozgott otthonosan és kreatívan, akárcsak a zeneszerzésben. Különféle legendák övezik azt a tényt is, hogy vajon miért épp pályája csúcsán, alig 38 esztendősen hagyott fel az operakomponálással – a Tell Vilmos volt utolsó munkája a színpadi műfajban.
A szimfonikus hangversenyeknek gyakorta kedvelt indítói a szellemes, frappáns, eleven Rossini-nyitányok, ezúttal hármat is hallhatunk majd belőlük: A sevillai borbély, Olasz nő Algírban és A tolvaj szarka. További áriák lesznek hallhatók a Szemiramisz, Hamupipőke, valamint a már említett Olasz nő Algírban és A sevillai borbély című operákból: Bel raggio lusinghier (Szemiramisz cavatinája), Sventurata! Mi credea (Clorinda, a Hamupipőkéből), Cruda sorte (Isabella, az „olasz nő” cavatinája), Nacqui all’affanno (Hamupipőke, azaz Angelina rondója a II. felvonásból), La calunnia è un venticello – egy vérbeli buffo ária A sevillai borbélyból (Don Basilio zenetanáré), továbbá még több Olasz nő Algírban, Gia d’insolito ardore (Musztafa), Ai capricci della sorte (Isabella és Taddeo kettőse). Várható még természetesen Macskaduett is, ami valójában nem is Rossini szerzemény, hanem Robert Lucas Pearsall (álnevén G. Berthold) egy 1825-ben készült kollázsa, melyben a híres nyitótéma egy az egyben a Rossini-kortárs dán komponistától, Christoph Ernst Friedrich Weysétől származik, a továbbiak pedig Rossini kilenc évvel korábbi Otellójából.
A szólistákról is szóljunk, Aleksandra Szmyd lengyel szoprán (sz. 1992) Krakkóban, majd Bécsben tanult, feltörekvő ifjú tehetség, Mihaela Ișpan jelenleg a bukaresti opera szólistája, korábban Kolozsvárott végezte zeneakadémiai tanulmányait, 19 évvel ezelőtt az ottani román operának is szólistája volt egy évadon át. A fiatal basszus, Alexander Utkin az Orosz Föderációhoz tartozó észak-kaukázusi Karacsáj–Cserkeszföldről származik, Szentpétervárott tanult, de azóta a világ számos pontján fellépett már Omántól Teneriféig. Mindhárom szólista aktívan alakít és énekel Rossini-operaszerepeket is, életrajzaik tanúsága szerint többek között a komponista szülőhelyén, Pesaróban rendezett operafesztiválok alkalmával is. Jankó Zsolt idevágó szakértelmét se felejtsük el hangsúlyozni, hiszen váradi szimfonikus karmesteri tevékenysége mellett a Kolozsvári Magyar Opera dirigense.
A filharmónia internetes elérhetőségei: filarmonicaoradea.ro, facebook.com/filarmonicaoradea, instagram.com/filarmonicaoradea. Online jegyek: bilete.ro.