A keresztyén tanításról tartottak előadást a PKE-n

Ciucur Losonczi Antonius

Mint szellemi munka vagy lelki cselekmény mindaz, amit a református lelkészek tanulnak a teológián, és az igehirdetésekben is felhasználnak, hova sorolható? Hittudományt művelnek-e vagy csupán filozofálnak, esetleg művészeti tevékenységet fejtenek ki? – ezekre a kérdésekre kereste a választ prof. dr. Gaál Botond, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora kedd délben Nagyváradon, ahol a Partiumi Keresztény Egyetem Sulyok István Teológiai Tudományok Intézetének meghívására tartott előadást A keresztyén tanítás rendszere. A református dogmatika történeti és elméleti alapvonalai címmel már ledoktorált, illetve még doktorandusz hallgató lelkipásztoroknak. „A vallásokon belül a keresztyénség hova esik? Én azt képviselem, hogy egy külön szellemi terület a vallásokhoz képest, és ezt is tisztázom a prezentációmban, mert véleményem szerint megkülönböztethető a vallásoktól, a tudományoktól és a művészetektől is a keresztyén gondolkodás. Ugyanakkor pedig keresem a kapcsolatot ezekkel a területekkel. Emberi szempontból nézve nagyon nehéz megjósolni, hogy mi a keresztyénség jövője, de Istenben bízva hisszük, hogy komoly jövője van, mert előbb-utóbb Krisztus igazságait felismeri a világ”– nyilatkozta lapunknak a professzor.

A tanácskozás résztvevőit dr. Pálfi József rektor üdvözölte, Gaál Botondnak a prezentáció címével megegyező tanulmánykötetét ajánlva a figyelmükbe. Igei köszöntőjében Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléi Református Egyházkerület püspöke pedig Pál apostol azon gondolatait idézte, amikor kitartásra buzdította a gyülekezeteket azért, hogy megerősödjön a kiválasztásuk és az elhívásuk. „A mi alkalmasságunk Istentől van. És Ő az, aki meg akar erősíteni minket a hitünkben azért, hogy ne botladozzunk, és a földi vándorlásunk végén eljussunk az országába, hiszen van dicsőséges folytatás a halál után is” – hangsúlyozta a KREK elöljárója.