Boros Beatrice zeneszerzői estje a Szent László Napokon

Tóth Gábor

Hit és harmónia, ez volt a szerzői est címe, amit tartalma is őszintén igazolt. Nagyjából nyolcvan érdeklődő volt jelen. Elsősorban a szív volt itt a kulcs az alkotóhoz, aki minden egyes művével önmagából adott most rendkívüli őszinteséggel egy-egy darabot a közönségnek. Jegyezzük az előadócsapatot: Boros Beatrice (szóló ének, el. zongora), Tempfli Mária (szóló ének), Gáll Attila (hegedű), Kocsán Dávid (cselló), Szabó Dániel (ének, furulya, mandolin), Thurzó Sándor József (mélyhegedű), Füzesi Csaba, Füzesi Edit, Füzesi Eszter, Szabó-Füzesi Henrietta (karének).

Tizenöt kompozíciót hallhattunk, közel 70 percben, a műsor műfajilag, de egyben stilárisan is három fő részre tagolódott: először az elmúlt esztendőkben, ill. jelenleg évfordulós magyar költők hét megzenésített versét hallhattuk, majd ifjúsági énekeket, végül egyházi műveket. Részletes műsorlap tájékoztatott, mellette a szerző eddigi életútját is bemutató konferálás is volt a szervező csoport vezetője, Fórián Andrea részéről.

A nagyváradi Boros Beatrice 2005-ben diplomázott a Partiumi Keresztény Egyetem zene szakán. Már 11 évesen végzett kántori szolgálatot, iskoláskora óta komponál, gimnáziumi évei alatt (Szent László-líceum) a székesegyház kórusában énekelt, ekkor már ifjúsági zenekart alapított, utóbb sokáig a Szent László plébániatemplom kántora volt, majd zenetanárként dolgozott, 2006-tól máig vezeti a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének kórusát. Jelenleg Biharkeresztesen él családjával. Most hallott műveiből a sokszínű zenei gyökerek összességét tekintve is kompakt stiláris egység körvonalazódott.

Az elmúlt években – költőink évfordulóira – keletkezett dalláncolat indította a programot (szólókkal, hangszeres kíséretekkel): Csokonai Rózsim sírja felett, Fórián Andrea Ősz, Dutka Ákos Haza kell mennem (részlet, az olaszi temetőben nyugvók emlékére), Fórián A. Édesanyám, Arany János Ősz felé, Mécs László Adventkor, Janus Pannonius Búcsú Váradtól (részlet). A súlyosabb mondandójú költemények kifejezetten moll-csokrát például tartalomhoz mérten borongós melankólia, a nosztalgia és elmúlás sajgása is áthatotta, de visszaköszöntek mindeközben akár a ’60/70/80-as évek könnyűzenei világának érzelmi szálai és harmóniafordulatai is, dúr-momentumként (is) kiugrott a sorból a Janus Pannonius esetében találóan alkalmazott reneszánsz aura. Egy irodalmi pillanat ékelődött eztán a műsorba, Török Sándor szavalta Károlyi Amy A küldött c. versét. Következett két ifjúsági ének, Beatrice még 9. osztályos korában írta az elsőt: Jézus áldott legyél, a másodikban, Mi Atyánk, gitáron közreműködött a szerző édesapja, Boros István. Az egyházzenei repertoár korszakainak legkülönfélébb hatásait lehetett felfedezni az est harmadik részét alkotó, szintén bensőséges lelkületűre hangolt latin nyelvű liturgikus szövegű darabokban (csak nyelvi tekintetben volt kivétel a Jöjj Szentlélek Isten): Puer natus in Betlehem, Stabat Mater, Ave Maria, Gloria, In terra pax. A szintén nagyváradi Tempfli Mária (a budapesti Magyar Állami Operaház énekkari művésze) számos kiváló szólóját hallhattuk, de harmóniában-duettben is egyben, régi iskolai és kórista kollégájával, magával a szerzővel. Ha lehet kedvenc művet választani Beatrice alkotásaiból, akkor legyen az a Puer natus in Betlehem, mely a leginkább közelített értékrendben a klasszikus mesterek hangjához, vokálisan is kifinomultan megaható szövéssel. Boros Beatrice első szerzői estje 2019-ben volt a Szent László templomban, személyes motivációja, vallja: örömet szerezni másoknak, megmutatni, hogyan látja a világot hangokon keresztül.