Hármas könyvbemutató a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen

János Piroska

Mindhárom kiadvány a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében látott napvilágot, a köteteket a szerzők jelenlétében a Magyar Nemzeti Helynévtár szerkesztői, dr. Tóth Valéria (Debreceni Egyetem) és dr. Hoffmann István (Debreceni Egyetem), a program vezetője mutatta be a PKE amfiteátrumában. Rácz Anita A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára című műve a Partium Kiadó gondozásában jelent meg tavaly, a 2007-ben kiadott kötet második, bővített formája. A szótár felépítését Tóth Valéria ismertette. Mint elmondta, a szócikkek a szótár címében jelölt történeti-etimológiai jelzőt követve két részből állnak: egyrészt adatokat szolgáltatnak az adott településnév történelmi sajátosságáról – első feljegyzéséről, a név betűhív alakjairól –, illetve az elnevezés eredetéről is olvashatunk. Várad szócikke mellett például 281 adat szerepel. A régi Bihar vármegye településneveit tartalmazó szótárhoz hasonló felépítésű Kocán Béla: A régi Ugocsa vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára, ez azonban a települések mellett a különböző földrajzi egységek – földterületek, utak, szőlősök – neveit is tartalmazza, mint ahogy Pesty Frigyes kéziratos helynévtára: Máramaros vármegye című forrásközlése is, melyet dr. Hoffmann István ismertetett. A településnevekkel való foglalkozás fontos nemcsak a lokális identitástudat szempontjából, hanem a kulturális örökségvédelem részeként is értelmezhető, illetve a történettudomány számára is fontos terület lehet – hangzott el a bemutatón. 

Dr. Hoffmann István, a tavaly indult Magyar Nemzeti Helynévtár Program vezetője előadásában ismertette a helynevekkel, településnevekkel való foglalkozás kezdeteit, különös tekintettel Pesty Frigyes 1864-es felhívására, melyben magyar, német, szlovák és román nyelven hívja fel a települések elöljáróit a helynevek összeírására. Bár az akkor alkalmazott módszer nem volt tökéletes, mégis a 68 kéziratos kötet mintegy 30.000 oldala fontos kiindulópont a helynevek kutatásában, hiszen az első olyan próbálkozás, amely a történelmi Magyarország egészére kiterjed. Dr. Hoffmann István kiemelte: a helynevekkel való foglalkozás azért is izgalmas feladat, mivel ezek mind a mai napig sok esetben csak az emberek tudatában vannak jelen, vagyis nincsenek lejegyezve, így kutatásuk értékmentő feladat. A Magyar Nemzeti Helynévtár Programhoz csatlakozott a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Tanszéke, valamint a Partiumi Területi Kutatások Intézete is, jelenleg a Hegyközben folyik a kutatás, amit dr. Szilágyi-Varga Zsuzsa végez. A tervek szerint a Nemzeti Helynévtár korszerű nyelvtechnológiai eszközökkel, digitális adatbázisként készül majd el, amelyet nyomtatott formában is folyamatosan megjelentetnek. A Magyar Nemzeti Helynévtár alprogamjaként adják ki a fenn említett Pesty Frigyes kéziratos helynévtárának köteteit is. A könyvbemutató az Érmelléki Gazdák Egyesületének jóvoltából sajt- és borkóstolóval ért véget.