Gershwin és Seherezádé a váradi filharmónia e heti koncertjén

Tóth Gábor

A múlt heti vékonyka vonóskamara jellegű koncert után, melyet szintén Romeo Rîmbu dirigált, most igen nagyszabású programra vállalkozott a filharmónia a teljes szimfonikus nagyzenekarral. Gershwin igényes és fifikás, akár korabeli avantgárd újító szelleműnek is tekinthető jazz-beütéses nyelvezetének zenekari kihámozása és újra-felépítése már önmagában nívós feladat, de ha mindez nem elég, a műsor második részében ezt tetézi majd Rimszkij-Korszakov Seherezádéja, mely a valaha írt egyik legvarázslatosabb, legkáprázatosabb romantikus programzenei dimenziókat nyitó szimfonikus mese. Ha már a filharmónia koncertjének nagy plakátcíme is ez (Seherezádé), és csak mellesleg említi a kötelező programfelsorolásban a műsor másik főszereplőjét, a 125 éve született Gershwint, akkor kezdjük most mi is a végével.
Rimszkij-Korszakov varázslatos zsenialitású zenéje a címbeli Seherezádé történeteihez méltó romantikus mesélés egzotikus világokról, keleti pompáról, széles tengerekről, ami itt ezeregy (éjszaka) helyett összesen négy, színgazdagon áradó, mozgalmas tablóban összefoglalva csábítja a hallgatót varázslatos világokba. A szimfonikus hangszerelés mestere és a nagyzenekari hangzás atyja, a szentpétervári tengerészeti akadémia elvégzése után Szindbádhoz hasonlóan szintúgy sok tengert, óceánt, országot, kontinenst bejárt Rimszkij-Korszakov szűkszavúsággal csak szimfonikus szvitként összegzi műfaji megjelölésében ezt a négy tételt. Rimszkij-Korszakov ha nem is pont arra utazott, amerre a mesében Szindbád, de 1862–65 között bejárta kezdetekben a Balti-tengert, Anglia partjait, majd átkelt az Atlanti-óceánon Amerikába, New Yorkból Rio de Janeiróba, hónapokat töltött Brazíliában, majd a francia Riviérán időzött sokat, míg élménygyűjtései után odahaza megtalálta valódi hivatását, a zeneszerzést, nem mellesleg Balakirevvel való találkozása hatására. Seherezádét, a mesélőt magát a koncerten majd Nagy Kálmán koncertmester hegedűjátéka személyesíti meg a vissza-visszatérő egyik főtémában a mű során. A kegyetlen szultán zenei ábrázolásának egyébként egyik szellemes későbbi képernyőre transzponálása volt A hupikék törpikék Hókuszpók-főtémája. A Seherezádé tételei sorrendben mesélnek majd Szindbádról a tengeri hajósról, Kalender herceg csínyeiről-tréfáiról, az ifjú hercegnő és herceg szerelméről, a finálé pedig egy bagdadi ünnepség forgatagáról és a viharos tengeren mágneshegynek ütközött és porrá tört hajóról.
Gershwinnel kapcsolatban sajnos nem teszi egyértelművé hibrid címadásával a filharmónia – Porgy and Bess suite (fragment) –, hogy a koncert nyitószáma a Porgy és Bess című opera mely kivonata, hiszen két alapmű is létezik e tekintetben, a Reiner Frigyes-féle Porgy and Bess: A Symphonic Picture, valamint az ún. Catfish Row avagy Szvit a Porgy és Bess-ből, utóbbi magáé Gershwiné. De nincs ok aggodalomra, mindkettőben szerepel pl. a híres Summertime, csak a Reinerében kicsit többet kell várni rá, míg elhangzik az opera – a nyomorék koldus és a külvárosi fiatal lány furcsa kapcsolatának izgalmas és megérintő története – ismertebb vagy kevésbé ismert dallamainak láncolatában.
Végezetül mondjuk el Csíky Boldizsárról, e kiváló erdélyi zongoraművészről, a kolozsvári zeneakadémia tanáráról, hogy ő az ifjabbik Csíky Boldizsár, s megérdemelten van már régóta annyira híres világszinten, hogy ezt az ifj. előtagot ne kelljen most kitenni a neve mellé, szintúgy híres, zeneszerző édesapjától való megkülönböztetésül. Csíky Boldizsár zongoraművész igazán régi visszatérő vendége a váradi filharmóniának. A Rhapsody in Blue-t már játszotta itt korábban, 2011-ben, szintén Romeo Rîmbu állandó karmester vezényletével, egy akkor csupa Gershwin-műsor keretében, ugyancsak a híres néger-opera témáival nyitva, majd az Egy amerikai Párizsban-nal zárva (amit idén február 2-án is halhatott a filharmónia közönsége). A Rhaposdy in Blue „Kék”-ítésével próbálkoztak már korai magyarítási kísérletekben, de nyilvánvalóan tudjuk, hogy a „blue” kifejezés mögötti érzésvilág ennél jóval szélesebb értelmezésű zenei, társadalmi, lélek-attitűdbeli távlatokat nyit meg. A versenymű nagyzenekari hangszerelése (a szerzői verzió jazz-zenekari volt) egyébként a Gershwinnel kortárs Ferde Grofé munkája.
Online jegyek a bilete.ro oldalon, további információk: filarmonicaoradea.ro, facebook.com/filarmonicaoradea, instagram.com/filarmonicaoradea.