Együtt tárják fel a közös múltat

Pap István

A Román Nemzeti Levéltár és a Magyar Nemzeti Levéltár 2011-ben írta alá azt az együttműködési szerződést, melynek értelmében a felek vállalták azt, hogy a kezdetektől 1918-ig a levéltárakban fellelhető erdélyi vonatkozású iratokat, gyűjteményeket bemutatják, az így összegyűjtött adatokból pedig kétnyelvű gyűjteményismertetőt készítenek. Ezek közül a kutatókat segítő útmutatók közül már elkészült hét, melyek közül négyet mutattak be tegnap Nagyváradon a két országos levéltár főigazgatójának a jelenlétében. Az eseményen, melyen ott volt több erdélyi megyei levéltár vezetője is, elsőként Marcel Dragoș, Nagyvárad alpolgármestere köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Angela Lupșea, a Bihar megyei Műemlékvédő Alapítvány igazgatója házigazdai minőségben köszöntötte az egybegyűlteket, és említést tett arról, hogy az alapítvány bővítette az együttműködési szerződést a Román Nemzeti Levéltárral, és most már a partnerség nemcsak a történelmi jellegű iratoknak a bemutatására szorítkozik, hanem kiegészül a város épületeire vonatkozó iratok és dokumentumok feltárásával is. Cristian Anița, a Román Nemzeti Levéltár főigazgatója kiemelte a két fél közötti rendkívül jó együttműködést, hozzátéve, hogy folytatni akarják ezt a munkát, és ki akarják terjeszteni azt az európai levéltári hálózatra is.
Szabó Csaba, a budapesti Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntő beszédében kifejtette: „A két népnek a történelme nem volt mindig baráti, de nekünk, levéltárosoknak, akik egy szakmát képviselünk, nem az a feladatunk, hogy értékeljük, hanem hogy megőrizzük a történelmet. Levéltárosként nem azt keresem, ami elválaszt bennünket, hanem ami összeköt minket”. Majd kiemelte, hogy ez a kötetsorozat híven tükrözi a romániai levéltárakban fellelhető magyar vonatkozású dokumentumokat, másrészt pedig a magyarországi levéltárakban fellelhető, Romániára és Erdélyre vonatkozó dokumentumokat. Végezetül megjegyezte: „Román kollégámmal büszkén állhatunk az Európai Unió levéltári szakmai igazgatói elé, és büszkén vállalhatjuk ezt a közös tettünket”.

A levéltári útmutató-sorozatot dr. Szögi László történész, levéltáros, könyvtáros, a budapesti Egyetemi Könyvtár egykori főigazgatója ismertette. Elmondta, hogy rendkívül fontos szempont volt az, hogy minden segédlet két nyelven készüljön el, hogy mindkét fél számára érthető és használható legyen. Mint mondta, Románia és Magyarország története ezer szállal kötődik egymáshoz, de a források zöme szétszóródott, elpusztult vagy különböző viszontagságokon mentek keresztül. „Fontos, hogy a kutatók pontos információkkal rendelkezzenek arról, hogy a megmaradt iratok milyen közgyűjteményben, milyen rendezettségben, milyen formában találhatók meg. A mostani sorozat fontos eleme, hogy minden kötet egységes szerkesztési elvek alapján készült”. Az eltelt tizenegy év alatt hét kötet látott napvilágot, amelyekből ez alkalommal négyet mutattak be. Ezek egyike a Budapesti Országos Levéltárban fellelhető anyagot ismerteti. Ebben az intézményben nagyon sok Erdélyre vonatkozó adat van, például az erdélyi kancellária dokumentumai az 1686–1867 közötti időszakból, vagy az erdélyi kormányhatóság dokumentumai a kezdetektől 1919-ig. Rendkívül sok középkori dokumentum is van Erdély történetére vonatkozóan, de megtalálhatók a magyar főnemesi családok levéltári anyagai, köztük az erdélyi arisztokrácia dokumentumai is. A Kovászna megyei levéltár most elkészült segédletéről is beszélt. Itt őrzik az egykori székely székek levéltári anyagainak jelentős részét, valamint a II. Székely Gyalogezred iratait a kezdetektől 1848-ig. A Krassó Szörény Megyei Levéltár egyik igen értékes része a Bánáti Román Határőrezred iratanyaga, illetve szó esett még a kisebb magyarországi levéltárakban fellelhető erdélyi adatokat tartalmazó segédletről is. Egyébként, mint azt Nagy Mihály Zoltántól, a Nagyváradi Állami Levéltár főlevéltárosától megtudtuk, a Bihar megyei kézirat is elkészült már, azt a napokban fogják átnyújtani a magyar félnek, mert mind a szerkesztést, mind az ismertetők fordítását, mind a kiadási költségeket a magyar fél biztosítja, a román fél a tizennégy erdélyi levéltárban végezte el e feltáró munkát. Az útmutatók megvásárolhatók, illetve hozzáférhetők lesznek a megyei levéltárakban is.

Kiállítás

Az eseményen továbbá elhangzott, hogy a Román Országos Levéltár megkezdte az egyházi anyakönyvi digitalizációját. Első körben 9.500.000 oldalt digitalizálnak, ugyanennyi mutató is készül, és jövő évtől kezdve az intézmény honlapján ezek hozzáférhetők is lesznek. A projekt nem fog itt megállni, ugyanis a levéltár szándéka az, hogy az ország területén fellelhető összes anyakönyvi iratot digitalizálja. Végezetül Nagy Mihály Zoltán mutatta be a városháza nagytermében berendezett tárlatot, melyen a város kulturális életére vonatkozó érdekes, értékes dokumentumokat állítottak ki. Ezek között vannak kézzel másolt kották és színdarabok a 18. századból, színházi plakátok az első világháborút megelőző korszakból, és a nagyváradi román színház megalapítására vonatkozó, illetve a színház államosításának korszakából származó dokumentumok is.