Helyi érdekeltségű turisztikai település lett Rév

BN-összeállítás

Erdélyt a gazdag természet dús tárházának is szokták nevezni. „...minden, ami szép és bájos, ami fenséges és elragadó, fel van itt halmozva, mint egy zsúfolt kincses boltban, melynek kirakata Rév és vidéke. Ide kell jönnie az idegennek, a turistának, hogy a tündérkertben gyönyörködjék – ha beteg, pihenjen – ha fáradt, éledjen – ha életunt, üdüljön és pezsdüljön – ha elernyedt. Az a turista, aki idejön, feltétlenül Révbe jut” – írja dr. Hermann Antal egyetemi tanár az Erdély című honismereti lapban még 1905-ben. Valóban „zsúfolt kincses boltban” érzed magad, ha idejössz, hiszen ezen az aránylag nem nagy területen szinte minden szépség megtalálható: a panoráma, a meredek sziklafalak, a karsztvidékekre jellemző barlangok, dolinák, víznyelők, búvópatak, ördögszántás, s nem utolsósorban csodálatos növény- és állatvilága megérdemlik figyelmedet, féltő szeretetedet. Rév (román neve Vadu-Crișului) Bihar megyében, az E 60-as műút mellett Nagyvárad és Kolozsvár között található, 50 km-re Nagyváradtól. Az első, ismert írásbeli feljegyzés 1256-ból való, egy birtokviszály kapcsán. Az 1256-ban és 1284-ben szereplő Portus Crisy kifejezés többet jelenthetett egyszerű Révnél, a település csiráit láthatjuk benne, írja Jakó Zsigmond. Rév jellegzetes dombvidéki település, a fő utcák a Sebes-Körös folyását követik, a szűk mellékutcák felkapaszkodnak a dombokra.

Rév először is a fazekasságáról, gyönyörű sziklaszorosáról és nem utolsósorban a faluban található látnivalókról, emlékhelyekről híres. Mivel a gyenge minőségű talaj nem biztosított megélhetést, így a sokak szerint Európában is egyedülálló, csak Réven található alacsony szennyezettségű, gyakorlatilag vasoxidmentes „fehér” agyagot felhasználó fazekasság mestersége lett az itt lakók legfőbb foglalkozása. A településen készült agyagedényeket égetés után echós szekereken hordták a környező vásárokba, de elértek Debrecenen, északon Szilágysomlyón túlra is. Így a jellegzetes révi korsók, kanták, fazekak hírneve messze földre eljutott. Hogy mennyire jó mesteremberek voltak fazekasaink, arra eredeti példa az, hogy Romániában csak a réviek vállalták a szinte embernagyságú vázák készítését a bukaresti Cotroceni palota parkjába.

„A révi sziklaszoros a maga groteszk szépségével szinte páratlanul áll. A természetbarát bizonyos ihletettséggel lép a sziklaszorosba, ahol szemét a sziklaalakulatok, fülét pedig a Körös andalító zenéje kötik le”, írja Juhász Viktor tanár a falu monográfiájában. Kialakításában az oroszlánrész a Sebes-Körösé, de a felszín alatti vizek is hozzájárultak. Míg a Körös felülről támadta a mészkövet, a beszivárgó, felszín alatti vizek belülről, és megkezdődött a karsztosodás. A festői szépségű, több mint 3 km hosszú, 357 hektáron elterülő természetvédelmi rezervátum összetett, komplex védett terület. Ez azt jelenti, hogy itt archeológiai, történelmi és sokféle természeti kincs található. A szoros két fő attrakcióval rendelkezik: az egyiket a magas hófehér sziklafalak, másikat pedig a barlangok képviselik. A Két Püspök sziklagerincében egymás felett következő Pince-, Kecske-, Devence-barlangok mellett a szoros szívében 1903-ban felfedezett, közel 1 km hosszúságú Zichy-cseppkőbarlang s a belőle előtörő patak, mely aztán mintegy 16 öl magasból vízesésként hull alá a folyó medrébe, csak néhány példa arra, amit az erre járónak kötelezően látnia kell.  A rafting-lehetőségek, a két via ferrata út egyre több turistát vonz a vidékre.

A Révre látogatónak a faluban is van látnivalója. A központban a révi születésű, egykoron Nagyváradon és a magyarországi Zalakaroson élt Tőzsér Elíz szobrászművész munkája állít emléket fazekas őseinek, az ortodox templom, a Sóvám vámszedő hely a szorosban műemlék-épületek, a református templomkertben pedig Petőfi Sándor bronz mellszobra, a turulmadaras szobor és a kőszegi (Magyarország) születésű, Réven elhunyt ’48-as babérkoszorús honvéd huszárezredes, Bersek József emlékére állított 2,5 m magas kopjafa jelzi, hogy „van még jövő a Kárpátok alatt”! Sokan kilátogatnak Márton Gabriella, Ady Endre első váradi szerelmének, a Lázban című vers ihletőjének sírhelyéhez, az első és a második világháborúban elesettek emlékére állított obeliszkhez, Handl Károly, a révi cseppkőbarlang felfedezőjének a református temetőben levő sírjához, valamint egykori házának falán elhelyezett emléktáblájához is.