A kálium és a foszfor jelentősége ősszel

Nagy László agrármérnök, érmelléki falugazdász

A talaj megfelelő szerkezeti és tápanyag-szolgáltató állapota nagymértékben függ attól, hogy ilyenkor milyen minőségben, mennyiségben szerves és/vagy szervetlen formában tudjuk feltölteni a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokkal. Ez egy nagyon összetett és körültekintést igénylő munkafolyamat, mivel talajonként eltér a tápanyag-szolgáltató képesség, és a növényeknek más-más tápanyagigényei vannak, amit nagymértékben befolyásol a talajról lekerülő, vagy éppen rajta élő növényzet.

Minden trágya másként hat a talajra és eltérő az összetételük, más a mechanizmusuk. Az egyik legjobb megoldás a megfelelően kezelt szerves trágya, ezen belül az istállótrágya és a komposzt. Ezek a szerves trágyák a talajélet számára rendkívül fontos szerves anyagokat, humuszt, valamint nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaznak, ilyen például a nitrogén, a foszfor, a kálium, a magnézium, a vas, a kén, a bór stb. A növény számára teljesen mindegy, hogy a tápelemeket milyen trágyából kapja, a lényeg, hogy a számára felvehető helyen és formában legyen megtalálható. A túladagolás elkerülése végett és a megfelelő mennyiségű tápanyag kiválasztása miatt érdemes időközönként talajtani vizsgálatot végezni, ami környezetvédelmi szempontból is fontos.

Miért szükséges a műtrágyázás?

A kevés állatlétszám következtében nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szerves trágya a növénytermesztési igényeink kielégítéséhez. Sajnos manapság a szerves anyagok beszerzése egyre nehezebb és körülményesebb, így a tápanyagokat szervetlen úton igyekszenek pótolni a gazdák. Kisebb területen, kertekben, vidéken azért még mindig a szerves trágya bizonyul a legjobb választásnak! Tudni kell, hogy a fahamu sok káliumot tartalmaz: a kerti növények közül a burgonya, a gyökérzöldségek, a szamóca, a bogyós gyümölcsök igényelnek több káliumot.

Növényeink számára a három legfontosabb makroelem a következő: nitrogén, foszfor és kálium. Lássuk külön-külön ezek jótékony hatását.

Nitrogén tekintetében csak a legszükségesebb mennyiséget adagoljuk ki áttelelő növényeink számára, mivel a kimosódás veszélye nagymértékű, valamint a nitrogén a zöld tömeg növeléséért felelős, ami ebben az időszakban nem indokolt. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a növénymaradványok lebomlásának elősegítésére adagolt nitrogén műtrágya szerepét, hiszen a talajban élő lebontást segítő baktériumok használják fel a talaj nitrogénkészletét.

A foszfor és kálium hatóanyagtartalmú műtrágyák oldódása, feltáródása viszonylag jóval lassúbb folyamat, ezért az e típusú műtrágyák kiszórása ősszel-télen javasolt! Ezen típusú műtrágyákat nagyon fontos beforgatni a talajba, igyekezni kell, hogy a gyökérzónába kerüljön. Az így kijuttatott foszfor és kálium tavasszal a növények számára megfelelő helyen és felvehető formában lesz. A megfelelő káliumellátás előnyei: javítja a vízfelvételt és a vízmegtartó-képességet; fontos szerepe van a szénhidrát-képződésben; csökkenti a fagyérzékenységet; javítja a tápanyag-raktározást a növényben; segíti a cukorképződést, a szín- és aromaanyagok kialakulásában játszik fontos szerepet; segíti a szövetek beérését.

A megfelelő foszforellátás előnyei: a betegségekkel szembeni jobb ellenállóképesség; a gyökérzetnek erőteljesebb növekedést biztosít; a virágzás mértéke, a megtermékenyülés szempontjából fontos; fokozza a szárszilárdságot; kedvező a termés minőségére.

Záró gondolatként nagyon fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy minden esetben kerüljük a túlzott műtrágyázást, mivel egy bizonyos határon túl rontják a talaj kondícióját, megterhelik a környezetet, ezáltal a növényeinkre is káros hatással lehetnek.