Paraszti és lírai szerelmekről a szabadegyetemen

Szerelmi vallomásoké volt a főszerep szerda délelőtt a hatodik alkalommal megszervezett Partiumi Szabadegyetemen, melyen a PKE diákjai is részt vesznek ezen a héten.

Pikó Stefánia

A Partiumi Szabadegyetem harmadik napja a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Házban indult, ahol elsőként Vajda Mária etnográfus, egyetemi docens, a Debreceni Déri Múzeum ny. főmúzeológusa adott elő a magyar parasztság szerelmi életéről „Mikor mind a kettőnek jó…” címmel. A nem kicsit pajzán tematikájú előadás során az etnográfus szerelemről szóló parasztvallomásokat idézett, bemutatta azt is, a közmondásokban és szólásokban hogyan jelenik meg a szerelem, de a helynevekről, földrajzi nevekről is szó esett.

A parasztság számára a szerelem mindennél fontosabb (volt), amikor nincs, élet sincs. „Látott már szíkfüvet virágozni Hortobágyon? Mer olyan a szerelem is. Elvirágzik az is hamar, jön a család, a szegínysíg, a küszködís, oszt odavan, de olyan jó visszagondolni rá” – hangzott el egy vallomás. Parasztvallomások a szerelemről címmel könyv is kapható Vajda Mária tollából, aki arról is mesélt, hogy hogyan ismerkedtek a legények és leányok a fonókban, odajártak a legények, megfigyelték a lányokat, hogyan dolgoznak, hogyan ring a csípőjük, és az vonzotta őket, amelyik a leginkább élettel teli volt. Ha leesett az orsó, a legény kapta fel, és csak csókkal lehetett kiváltani, de a legények gyakran kihívták a lányokat a pitvarra csillagokat számolni is – így ismerkedtek a fiatalok. A keresztény erkölcs szigora miatt a szexualitásról gyakran nem beszéltek nyíltan, ezért születtek meg a virágénekek, és az a rengeteg metafora, melyeket sokan ma is ismerünk. Vajda Mária magával ragadó előadása egy olyan régi világba kalauzolt, ahol szívesen élne az ember, olyan legényekről, leányokról, asszonyokról és férfiakról mesélt, akik a nehéz munka ellenére, sőt, ezzel együtt sokkal életvidámabbaknak tűnnek, mint amit a jelenben megtapasztalhatunk. Ahogyan el is hangzott, egy lényeges különbség körvonalazódik ki: régen közösségben gondolkodtak, közösségi feladat is volt a szerelem, a házasodás, a gyermeknemzés, a jelen már ennél jóval „önzőbb”, individualista. Talán az egyik tanulság, amit az előadásból, a paraszti szerelmi világgal való megismerkedésből leszűrhetünk, hogy érdemes és lehet a bút félretenni, lehet olykor bolondozni, és örülni az életnek, a nőnek, a férfinak, és néha nem árt a közösségre is gondolni.

Nadányi Zoltánról

Bakó Endre irodalomtörténész tartott ezután előadást Nadányi Zoltánról (1892–1955), a művelődési ház névadójáról, aki dzsentri család sarjaként, bátyjával együtt jogot tanult Nagyváradon, doktori címet azonban nem szerzett, és inkább újságíró lett a Nagyváradnál. Tizenhat és tizennyolc évesen is megjelent már egy-egy verseskötete, a zsenge verseken érezhető Petőfi és Arany szellemisége, később pedig láthatóan kezd kialakulni sajátos stílusa, így lett belőle „a bihari, modern trubadúr”, aki később, költői munkássága mellett, 1927-től Bihar vármegye főlevéltárosa lett.

A szerelem ebben a második előadásban is központi elem maradt, hiszen Nadányi költészetén keresztül is kifejezte, életében a szerelem volt a legfontosabb. Szerelmes, érzelmes szonettjei mellett erotikus versei is vannak, de ahogyan az irodalomtörténész megjegyezte, ezek sohasem bántóak vagy közönségesek. Emellett vannak gyerekversei, például az Anyu, amivel lehet, hogy olvasóink is találkoztak már az online világban, hiszen az elmúlt időszakban, több más versével együtt, egyre felkapottabb lett.

Bihari Népművészeti Egyesület

Kolozsvári István etnográfus, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke zárta az előadások sorát Berettyóújfalu és térsége kulturális életének bemutatásával. A civil szervezetek száma és tevékenysége a rendszerváltás után pezsdült fel. Az említett egyesület 1993-ban tizenhat településről húsz taggal működött, jelenleg pedig több mint kétszáz tagja van, negyvennégy különböző településről. Nagyváraddal és Debrecennel is igyekeznek jó kapcsolatot ápolni, elsősorban kulturálisat, mely 2001 óta folyamatosan fejlődik, amikor is Berettyóújfalu és Nagyvárad először ünnepelte közös programokkal a magyar kultúra napját. Azóta ebbe „beszállt” Debrecen és Margitta is, de Székelyhídon és más környékbeli településeken is szerveznek rendezvényeket.

A hagyományőrző rendezvények mellett tudománnyal, kutatással is foglalkoznak, erről részleteket a biharkutatas.hu honlapon lehet találni, mely felületet egyebek mellett a nagyváradi tudományos élet szereplőivel közreműködve hoztak létre és működtetnek.

A délutáni program szintén Kolozsvári István helyi szervező irányítása alatt zajlott. A régi és a mai Berettyóújfalu elnevezésű helytörténeti sétán a résztvevők megtekinthették a felújított zsinagógát is.