A román himnusszal kezdődnek ezentúl a prefektúrai kollégium gyűlései

Ciucur Losonczi Antonius

Szokatlan módon a román himnusz csendült fel felvételről a tanácskozás kezdetén, Dumitru Țiplea prefektus pedig ezt követően bejelentette, hogy ez nemcsak amiatt történt, mivel július 28-án van az ünnepnapja, hanem ezentúl mindig erre kell számítsanak a jelenlevők. A napirendi pontokat Fenesi Tibor, a kormánybiztosi hivatal főtitkára olvasta fel ezután.

Az első téma az úgynevezett dekoncentrált intézmények humánerőforrás-állományának az elemzése volt. A prefektus arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak Románia, hanem a fejlett nyugat-európai államok is demográfiai problémákkal küszködnek. Mindenütt csökken a lakosság, és ez a munkaerőpiacon is meglátszik. Ugyanakkor a koronavírus-járvány is éreztette hatását, minek következtében például az építőiparban 500 ezer betöltetlen állás van, a HORECA-szektorban pedig 200 ezer. Ebből kiindulva gondoltak arra, hogy felmérik: a Bihar megyei dekoncentrált intézményekben mi a helyzet, mi az a minimális munkavállalói létszám, mely szükséges a hatékony és professzionális működéshez. Két-három intézmény kivételével mindenhol készültek jelentések. „A kért raportoknak tehát szigorúan szakmai okai vannak, nincs más célunk ezekkel. Akik mást értenek ki ebből, tévednek” – közölte Dumitru Țiplea.

A környezetvédelem volt a következő napirendi pont. Țiplea kitért arra, hogy ez is egy olyan globális kérdés, ami mindannyiunkat érint, ezért a Bihar megyei állami intézményvezetők is oda kell, hogy figyeljenek erre a jelenségre. Használjanak például ledes égőket, kevesebb hagyományos üzemanyagot, gyűjtsék szelektíven a szemetet és törekedjenek az újrahasznosításra. Beszámolt arról, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákat is megtárgyalt hétfőn Tánczos Barna miniszterrel. Ezek előzménye, hogy két héttel ezelőtt két bizottságot is létrehozott: az egyik a környezetvédelmi jogszabályokat veszi górcső alá, főleg azokat, melyek már túlhaladottak, és módosításokat igényelnek, a másik pedig az engedélyezett ideiglenes hulladéklerakatokkal foglalkozik, melyek száma az utóbbi másfél évben tízről hatvanötre nőtt. Javasolta többek közt a tárcavezetőnek azt, hogy a nyugati határon egyetlen vámnál lehessen ellenőrizni a beérkező hulladékszállítmányokat; külön nemzetgazdasági tevékenységi besorolást kapjon a hulladéknak a gyűjtése és a feldolgozása; szigorúbban büntessék azokat, akik nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntetnek fel a hivatalos dokumentumokban; létezzen egy egységes útmutató és az érintett intézményeket összekapcsoló integrált informatikai rendszer. Mihaela Crișan, a környezetvédelmi őrség felügyelője ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy a Bihar megyei határszakaszon idén július 23-ig 472 fuvart ellenőriztek, és 21 közülük nem felelt meg a hatályban levő uniós jogszabályoknak. Emellett 65 olyan céget is kontrolláltak, melyek hulladékgyűjtéssel, újrahasznosítással és/vagy értékesítéssel foglalkoznak. Szintén ennél a napirendi pontnál Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóság vezetője néhány olyan vízügyi projektre tért ki, melyek a környezetvédelemmel kapcsolatosak.

A gyűlés harmadik témája az adminisztratív teher csökkentése volt. Daniel Palaghianu alprefektus három intézményvezetőt kért fel arra, hogy jógyakorlatként mutassák be, mit tettek e téren: Ioan Mihaiu (Közpénzügyek Igazgatósága/ANAF) a virtuális privát tér előnyeit ecsetelte, Békési Csaba (Bihar Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség/AJOFM) az emailon keresztül történő kapcsolattartásét, illetve az esetmenedzsment alkalmazásáét, míg Gabriela Iova (Szociális és Kifizetési Ügynökség/AJPIS) az online munkavégzéséét.