Magyarul is tájékoztatnak a hulladékgyűjtésről Váradon

Pap István

Így tett az a nagyváradi olvasónk is aki bevallotta, hogy a RER-hez próbált telefonálni, de háromszor fél órai várakozás után feladta a küzdelmet, és lapunkhoz fordult, hogy elmondja: ő az utcában a 4. szám alatt lakik, de a barna és a fekete kukát a 18. szám alatti kapu előtt rakták ki. „Ha a szomszédjaim nem szóltak volna nekem, akkor a kukák elveszhettek volna, és akkor fizethettem volna a kárt. Én nyugdíjas vagyok, egész nap itthon vagyok, hozzám biztosan nem csengettek be. Nem kéne jegyzőkönyvet aláírni, igazolni azt, hogy megkaptam a kukákat?” – kérdezi a nyugdíjas hölgy.

Pálhegyi Zoltán, a RER Vest igazgatója elismerte, hogy naponta számtalan telefonhívást kapnak az új szerződésekkel kapcsolatban, nagyon nehéz a hozzájuk zúduló kérdéstömegre időben és érdemben válaszolni. A hölgy panasza kapcsán elmondta, hogy a kukákon a házszám van feltüntetve, és normális esetben a megfelelő házszám elé helyezik ki a tárolóedényeket. Átvételi jegyzőkönyvet nem állítanak ki, mert az nagyon megnehezítené az edények kiosztását, hiszen nagyon sokan nincsenek otthon akkor, amikor az edényeket kiviszi a RER. Ugyanakkor Pálhegyi Zoltán azt sem tartja jó megoldásnak, hogy az embereket rendeljék oda RER székházához, hogy ők vigyék haza az edényeket. Kérdésünkre válaszolva hozzátette, hogy ezek a kukák chippel vannak ellátva, és öt méteres pontossággal lekövethetők, ami azt jelenti, hogy a RER-nél azonnal észreveszik majd azt, ha a példánknál maradva a 4. számú lakó edényei esetleg a 18. szm alatti lakókhoz kerülnének, és ő kezdené el beletenni a hulladékait.

Magyarul is!

Egy másik panaszos, Révész Mária azt kifogásolja, hogy aláírta az új hulladékelszállítási szerződést, és meg is érkezett a több oldalas román nyelvű dokumentum, aminek azonban a nagy részét nem érti. Olvasónk elvárná, hogy legalább egy oldalas magyar nyelvű tájékoztatást is nyújtsanak a szerződőknek, hogy tisztában legyenek a magyar lakosok is azzal, hogy mit hova kell gyűjteni. „Mi még kályhával fűtünk, de nem tudjuk, mi legyen a hamuval. Amikor összeseprem az udvart, összegyűlik a kavics, meg a kutyaürülék, mert kutyánk is van, ezekkel a hulladékokkal mi lesz? Fák is vannak az udvaron, amit nyesünk, de az összegyúlt gallyakkal mit csináljunk? Én eddig is fizettem becsületesen, és ezután is fizetni fogom a díjat, de nem tudom, hogy osszam el a szemetet. Ha adnak egy ilyen nyomtatványt, akkor miért nem lehet legalább egy oldalban röviden leírni magyarul is, hogy azok az emberek is tudják, mi a teendő, akik nem értenek románul? Itt éltem le az életemet én is a szüleim is, itt dolgoztunk, itt maradunk, mi is fizetjük az adót, de akkor nézzenek minket is embernek! Ha kell a pénzünk, akkor kelljen az is, hogy magyarul is leírják, hogy értsük meg mi is!” – mondja a nyugdíjas hölgy.

Van magyarul

Erre reagálva Pálhegyi Zoltán igazgató elmondta, hogy a tájékoztató kampány és szerződés aláírási időszak során is adtak a lakóknak román-magyar kétnyelvű gyűjtési tájékoztatót. „Mikor az ügyfelek megkötik a szerződést, akkor a mi kollégáink adnak egy példányt ebből a tájékoztatóból, és akik megkapták az edényeiket, azok is kapnak automatikusan egy példányt. Kétnyelvű szerződést azonban nem tudunk kiállítani, mert erre nincs szabályozás” – hangsúlyozta az igazgató. Pálhegyi Zoltán a továbbiakban elmondta hogy a nagy mennyiségű zöld hulladékot – gallyakat, száraz leveleket, gazt, stb. – ami nem fér be az edényekbe, azt a RER nem tudja elszállítani, de a lakók maguk elvihetik a Thurzó Sándor, vagy az Uzinelor utcai szelektív hulladékgyűjtő ponthoz, ahol korlátlan mennyiségben vesznek át zöld hulladékot. A kavicsot valóban nem ajánlatos a kukába dobni, azon egyszerű oknál fogva, hogy az nem hulladék, azt el lehet helyezni az udvaron más helyen.

Nem tudja a jobb kéz...

Pálhegyi Zoltán visszatért az egy nappal korábbi lapszámunkban megjelent cikkre is, amelyben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a vállalat egyes ügynökei írnak alá álszerződéseket, hogy könnyebben hozzájussanak a RER által felkínált bónuszhoz. Nem kizárva a továbbiakban sem ennek kockázatát de időközben kiderült, hogy több esetben egyik vagy másik családtag úgy írja alá a szerződést, hogy erről nem tájékoztatja a többi családtagot. Ebből keletkeznek aztán a félreértések, és többször megtörtént már, hogy a RER-hez fordultak panaszkodni az emberek, akik akkor szembesülnek a ténnyel, hogy egy másik családtagjuk már aláírta a szerződést.

Mit hova

A köztisztasági vállat honlapján – https://rervest.ro/utile/ghid-de-colectare/ – egyébként magyar nyelven is tájékoztatnak arról, hogy melyik kukába milyen hulladékot kell tenni. Eszerint a tájékoztató szerint a sárga zsákokba kerülnek az újrahasznosítható anyagok: fóliák, szatyrok, mindenféle dobozok (sörösdoboz, üres mosóporos doboz stb.), műanyag palackok, a papírok és nyomtatványok, kartonok. Mindezeket az anyagokat csak szárazon tisztán, illetve összenyomva tegyék be a zsákba. Tilos olyan papír, karton műanyag csomagoló anyagot ebbe a zsákba tenni, amelyekben lebomló szerves anyag – vér, hús, tejtermék stb. – van. A kommunális szemét gyűjtésére használt fekete kukába kerülnek a pelenkák és tisztasági betétek, a növényvédő szerekkel kezelt növényi hulladékok, a porszívózsák tartalma, a cigaretta csikkek a fogkefék, a porcelán és kerámia törmelék, a zsíros, szennyezett papír és az ételmaradékokkal szennyezett csomagolóanyagok. A komposztnak való biohulladék a barna kukába kerül. Ebbe az edénybe kell bedobni a gyümölcs- és zöldségmaradékokat, a kenyér és gabonafélék maradékát, a zaccot és a teamaradékot, a hajat, a szőrt, a természetes anyagokból – gyapjú, szőrme, len – készült ruhákat, ez utóbbiakat darabokra kell vágni és úgy betenni, továbbá ide kerül a tojás- és dióhéj, a hamu, a fűrészpor, a széna, a szalma, az udvarról származó, kis mennyiségű növényi hulladék, azaz levelek, apróra vágott gallyak, virágok, a szobanövények, aprított fadarabok, a nedves vagy piszkos újságok, papírok, kartonok, valamint a háziállatok ürüléke is.