Szentmise

2021.02.03. 08:38

Böcskei László: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe a találkozásokról szól

Február 2-a a római katolikus egyházban Urunk bemutatása, más néven Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Születése után negyven nappal ugyanis Szent József és Szűz Mária bemutatta Jézust a jeruzsálemi templomban, a jelenlévő idős Simeon pedig a Nemzetek Világosságának nevezte őt. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény, a gyertyaszentelés szokása.

Ciucur Losonczi Antonius

A gyertyaszentelés szertartását a kedd délelőtt 10 órakor kezdődött szentmise elején végezte el Böcskei László megyés püspök a nagyváradi székesegyházban.

Az egyházmegye főpásztora prédikációjában úgy fogalmazott: mindannyiunk életében meghatározó szerepet töltenek be a találkozók, hiszen különböző időkben és módon befolyást gyakorolnak ránk. Hatnak a gondolatainkra és a magatartásunkra, és nem ritkán előfordul, hogy általuk megsejtjük a céljainkhoz vezető utat. Nem lehet csak úgy egyszerűen túllépni egy-egy találkozáson, hiszen megmaradnak az emlékezetünkben, és később visszagondolunk ezekre örömmel, hálával vagy szomorúsággal, mert megérintenek bennünket az idők folyamán.

A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén felolvasott evangéliumi részlet témája is egy találkozást állít elénk, Jézus élettörténetéből. A leírt esemény azonban nemcsak az ő életének megismerése miatt fontos, hanem a megváltásunk kiteljesedésének szempontjából is lényeges történetet hordoz, melyre figyelnünk és válaszolnunk kell, ha hittel akarunk tovább haladni, és nem szeretnénk eltévedni az utunkon vagy belefáradni a keresésbe. Isten megnyilatkozását tárja fel, aki megmutatkozik előttünk, és arra vár, hogy válaszoljunk neki a meghívásra. Ezt ünnepeltük karácsonykor is, és ennek elmélyítésére térünk most vissza, hogy felismerjünk magunkban az alkalmasságot és képességet arra, hogy felfedezzük az életünkben mindig jelen levő Istent.

Arról is beszélt a megyés püspök: először az I. században kezdték a találkozások ünnepének is nevezni Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, hogy így juttassák kifejezésre az emberekre figyelő isteni jóságot, mely arra kell ösztönözzön bennünket, hogy tárulkozzunk fel őelőtte. A VII. században terjedt el aztán nyugaton a gyertyás körmenet, mely mint minden egyházi vonulás, a megtisztulás és a megvilágosodás jelképe, és annak az érzékeltetője, hogy Isten megismerése és követése olyan effektust idéz elő az őt kereső ember életében, mely ahhoz hasonló, mint amikor fény keletkezik – hitünk világosságára emlékeztet tehát ily módon.

Az elhangzó történet szereplői az agg Simeon és Anna prófétaasszony is, akik a találkozás bűletében tapasztalják meg azt, hogy a soha meg nem szűnő reménykedés és a hűséges várakozás célravezető. Így lettek ők előre tekintő hírnökei annak, hogy az Istenre várakozó embernek van jövője. Az pedig, hogy ők idősek voltak, nem azt jelenti, hogy egy egész életen át kell nekünk is várakoznunk a vele való találkozásra, hanem azt, hogy okosan és bölcsen kell készülnünk a befogadására, a lélek békéjével és hűséges kiegyensúlyozottsággal. Ugyanakkor pedig Gyertyaszentelő Boldogasszony életünk titokzatosságához is elvezet minket, ami nem más, mint hogy a homály, a kilátástalanság, a szenvedés és sötétség nem tart örökké, ezért életünk alaphangulatát a fényigényünk kell meghatározza, ennek keresése, az igazi fényforrás pedig nem más, mint Jézus Krisztus – hangsúlyozta Böcskei László.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában