Pandémia idején

2020.10.19. 14:46

Őszi levelek a zongora alatt

Már sárgul a táj és néha elered az eső. A Macskadomb és a Körös felől fanyar illatot hoz a szél, és versenyt úsznak a levegőben az ökörnyálak. ami azt jelenti, valóban ősz van, annak dacára, hogy a meleg még nemigen kopott le róla.

piano autumn forest maple leaf background

Fotó: Gorlov

Tóth Ágnes

Kis szélrohamok tépázzák a harmadik emeletre felfutott szőlőlugasomat, és beterelik az elszáradt leveleket az erkélyajtón át a nagyszobába, ahol a zongora alá fészkelik be magukat. Egyre többen vannak. A fiam azt mondja, hagyjam őket ott egy kicsit, biztos szeretik a zenét. Majd játszik nekik valamit. Nem is bánom, legalább lazítok egy kicsit. Rám fér, mert kivasalt bitangul az elmúlt 7 hónap pandémia-frásza. Mostanában nem járok sehová. Leginkább itthon végzem a munkámat. Hogy elfelejtsem a mindennapok problémáit, alkotok. Verseket írok, néha festegetek. Valamelyik nap megkérdezte egy ismerősöm, nem vezetek-e naplót. Hát ezen jót nevettem. Nem vezetek naplót, mert alig mozdulok ki hazulról, így nem történik semmi említésre méltó, és szinte állandóan ismétlődnének az egyhangú események. Valahogy így: „Ma egész nap fájt a fejem, biztos időváltozás lesz. A hülye szomszédom azzal gyanúsít, hogy kalapálok, pedig az alatta levő pasi a suszter. Adtam a verebeknek enni. Hálából, letojták a kiteregetett ruhákat. A francba, jól megbotlottam a felszakadt padlólinóleumban és letört a kilincs, amibe megkapaszkodtam. Egy hétig nem kapcsolom be a tévét. Elegem van a rémisztő hírekből! Inkább netezni fogok. Meg kell válaszolnom pár levelet is. Vajon mit főzzek? Heuréka!

Ma festettem egy tájképet a Körös-partról, és találtam egy különös őszi falevelet, ami megihletett, és ezt a verset írtam: Tenyér párom: „Sárga levél a tenyerem, / benne az őszt melengetem. / Sorsvonala, mint az enyém. / Szív-vonalunk puszta remény. / Túl tavaszon, késő nyáron, / színe hagyott tenyérpárom / velem sír és velem örül, / mikor hervad körös-körül.” Már tíz perce érzek valami fertelmes bűzt. A szomszéd biztos a lerben felejtette a macskáját. Á, dehogy. Csak én sütöttem teát.... Elfelejtkeztem róla, mert verset írtam. Na, ilyen kis marhaságokért nem érdemes naplót vezetnem. Vezetnék inkább egy luxusautót, ha telne rá, és elhúznék egy romantikus mediterrán tengerpartra... Óóó... megszólalt a zongora. Chopinvalcer táncol a billentyűkön. A szőlőlevelek biztos örülnek.

Borítókép: illusztráció

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában