Összeesküvés-elméletek terjednek

Pikó Stefánia

Amikor először hallottunk a vírusról, a különböző sajtóorgánumok arról számoltak be, hogy ez a közép-kínai Hupej tartomány Vuhan városának, december elején megnyílt halpiacáról ered. Január végétől azonban egyre több irányból hallani a szóbeszédet, mely szerint a vírus valójában nem is erről a piacról indult. A nemzetközi tudományos hírekkel, kutatásokkal foglalkozó Science magazin is leközölt a napokban egy cikket, melyben érdekes érveket sorolnak fel a fertőző kór eredete kapcsán. Nemrég jelent meg az első 41 fertőzött esettanulmánya, melyet egy kínai kutatócsoport állított össze. Ebből derült ki, hogy az első ismert beteg 2019. december elsején kezdett tüneteket produkálni, az illetőnek pedig semmilyen érintkezése nem volt a gyanúba keveredett halpiaccal. A 41 vizsgált esetből összesen 13-nak nem volt köze a piachoz.Az az eredmény is kérdéseket vet fel, mely szerint az első beteg nem érintkezett azokkal, akik őt követően megbetegedtek.Mindemellett az, hogy december elsején lett rosszul az első ismert fertőzött, azt jelenti, hogy a betegséget valamikor novemberben kaphatta el, a koronavírusnak ugyanis több napos lappangási ideje van. Daniel Lucey, ageorgetowni egyetem infektológusakételkedik a vírus eredeti kiindulópontjában, de nem ő az egyetlen. Kristian Andersen biológus, egy kaliforniai kutatócsoport tagja, szakemberek által felállított,három lehetséges elméletről nyilatkozott: két elmélet szerint a vírus a már említett halpiacon, egyetlen egy vagy egy csoport fertőzött állatban mutálódott, majd került át az emberre, de egy újabb elmélet szerint valaki megbetegedett, a piacra pedig csak ezután került a vírus, és innen terjedt tovább. Lucey kétkedő nyilatkozataira a pekingi Fővárosi Orvostudományi Egyetem professzora, Bin Cao is reagált. A Science számára küldött levelében úgy fogalmaz, mostanra világossá vált, hogy a vuhani halpiac nem az egyetlen forrása a koronavírusnak, jelenleg nem tudni pontosan a forrását.

Teóriák

A vírus és az ezt körülölelő pánikkal együtt terjedni kezdtek az összeesküvés-elméletek is, melyek gyanúba keverik azt a víruskutató laboratóriumot, mely néhány éve épült épp Vuhan városában. A labor igazgatója 2017-ben a Nature tudományos lapnak nyilatkozott, ekkor elmondta, hogy az intézmény célja az újonnan megjelenő vírusok kutatása, tárolása és az ellenszerek kifejlesztése. Egyesek úgy gondolják, innen „szabadulhatott ki” a koronavírus, de ez is csak egy a számtalan rémhír és teória között. Egy másik ilyen népszerű pletyka szerint Bill Gatesnek is köze van a dologhoz, ugyanis egy évvel ezelőtt, a Massachusetts Medical Society egészségügyi konferenciáján arról beszélt, mennyire nincs felkészülve a világ egy globális járványra, a The Sun brit bulvárlap szerint pedig ekkor az is elhangzott, hogy hamarosan Kínából világszintű járvány fog elindulni, amely az első hat hónapban 33 millió áldozatot szedhet. Bill Gates valójában nem ekkor beszélt először egy világjárvány megjelenésének veszélyéről, emellett a bulvárlapok híradásainak sem kell mindent elhinni – ahogyan ezt több, a pánikot csillapítani próbálóhírportál is hangsúlyozza. Szakértő véleményét kérdeztük nemrég a tömegpszichózis kialakulásának okairól, nem véletlenül, hiszen a járvány hallatán sokan esnek túlzásba. Nem egy olyan esetről hallani, amikor hátrányos megkülönböztetés, vagy fizikai bántalmazás érte az ázsiai származásúakat, pusztán a vírustól való félelem miatt. Bartha Krisztina pszichológust kérdeztük tehát, aki azt tanácsolta, szűrjük tudatosan a híreket, igyekezzünk ezek hitelességét leellenőrizni. Mindenképp legyünk elővigyázatosak, de ne „dőljünk be” minden szóbeszédnek.

Borítókép: Illusztráció