Újabb nagy tudású szólista Váradon

Az elmúlt héten a Nagyváradi Állami Filharmónia szokásos csütörtöki hangversenyén egy újabb kitűnően felkészült előadóművész, Călin Mircea koncertezett városunkban. Ezúttal Jankó Zsolt dirigált.

Az est folyamán két Felix Mendelssohn-Bartholdy- és egy Max Bruch-zenemű hangzott el az Enescu–Bartók koncerttermet szép számban megtöltő közönség előtt. Az volt a közös ezekben az alkotásokban, hogy mindhárom a skót nemzethez kötődött, kettőnek a nevében is szerepel a skót szó. Elsőként Felix Mendelssohn-Bartholdy (1809–1847) Hebridák nyitánya, op. 26 csendült fel, a szimfonikus zenekar előadásában. A sokoldalú német zeneszerzőt az egyik legnagyszerűbb zenei tájfestőnek tartják, s ez a jellegzetessége több kompozíciójában, köztük a Hebridák nyitányban és a Skót szimfóniában is megnyilvánul. A Hebridákról írt egyik levelében érzékeltetni akarta, hogyan csapódnak a hullámok a skót partokhoz, és ehhez zenei jeleket használt.

A továbbiakban Max Bruch (1838–1920) ugyancsak német zeneszerző Esz-dúr, skót fantázia hegedűre és zenekarra (op. 46) című versenyműve hangzott el. A komponista 1880-ban készült el vele, és még abban az évben bemutatták. A Skót fantáziában jelentős helyet kap a hárfa szólama, ám csütörtök este ezt nem minden alkalommal lehetett érzékelni, ugyanis a többi hangszer elnyomta a hárfa hangját, annak ellenére, hogy a megszokott helyéről elmozdítva az előtérben helyezték el a hangszert. Ez azonban nem árnyékolta be a nagyszerű mű előadását. A sokoldalúan képzett szólista, Mircea Călin hegedűművész mondhatni egyéni technikai tudással és nagy átéléssel tolmácsolta Bruch művét. Hangszerhangjának mind színeiben, mind dinamikájában telt zengése, az árnyalatokra való ráfigyelése révén teremtett igazi élményt a hallgatóságnak. Ki is járt előadása után az ütemes taps; ezt a jelenleg Hollandiában élő hegedűművész egy ráadással köszönte meg.

A Skót szimfónia

Szünet után egy újabb Felix Mendelssohn-Bartholdy-mű csendült fel, a III., a-moll Skót szimfónia, op. 56 a nagyváradi szimfonikus zenekar tolmácsolásában, a filharmónia egyik állandó karmesterének, Jankó Zsoltnak a dirigálásával. A mű megírása több mint egy évtizedig foglalkoztatta a zeneszerzőt. Első ízben húszéves korában járt Skóciában, s az ott töltött felejthetetlen napok emlékein fellelkesülve kapott ihletet a szimfónia komponálásához. A mű nagyon nehezen készült el, 1830-ban Rómában kezdett hozzá, de csak 1842-ben fejezte be a munkát. A Skót szimfónia négy tételből áll, és megszakítás nélkül kell előadni. A szünetek eltörlését kezdetben nem fogadták valami jól az előadóművészek és a zenekarok; a 20. századig kellett várni, hogy ez a változás általános érvényű legyen. Csütörtök este a nagyváradi állami filharmónia szimfonikus zenekara játékának és Jankó Zsolt karmester nagyszerű, pontos dirigálásának köszönhetően újabb kitűnő hangverseny-élménnyel gazdagodtunk.

Dérer Ferenc