Gábor Áron ágyúja Baróton

Demeter László muzeológus elmondta: bár a múlt század elején Kézdi­vásár­helyen megtalált ágyút Gábor Áron biztosan nem Bodvajban öntötte, ez semmit sem von le értékéből, hiszen önvédelmi harcunkban használták, így mindenképp jelkép számunkra. Kele­men Hunor történelmi pillanatnak nevezte az ágyú Bukarestből való hazahozatalát. Állította, bár hadászati eszköz, de lelke van, hiszen az imára szólító harangokból öntötték. Szá­mára az ágyú azt bizonyítja, hogy ha valamit közösen nagyon akarunk, akkor az sikerül. ,,Csak a kishitű ember van elveszve, aki hisz, megmarad” — mondta Kelemen. Beszéde végén a tárcavezető bejelentette: ,,Gábor Áron ágyúja itt marad Székelyföldön, a Székely Nemzeti Múzeumban.”

Tamás Sándor,  a megyei tanács elnöke egy román újságíró által régebb feltett kérdésre fogalmazott választ: aki olyant kérdez, miért fontos nekünk ez az egyszerű ágyú, nem fogja megérteni azt sem, hogy kik vagyunk, hogyan kötődünk szülőföldünk minden rögéhez, s mi ad erőt népünknek a mindennapi munkához és kitartáshoz. A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Vargha Mihály azon meggyőződésének adott hangot, mely szerint napjainkban is élnek Gábor Áronok, hiszen a nemzet érdekében cselekszik a polgármester, aki vizet vezet, a lelkész, aki árvákkal foglalkozik, a cserkészparancsnok, aki gyermekeinket játszva neveli felelősségre. Erdő­vidék Múzeumával kapcsolatosan úgy fogalmazott, örvend, hogy megszületett, hiszen a régió már rég megérdemelte volna, hogy legyen egy olyan hely, ahol értékeit megmutathatja.

Az eseményen felvonultak a gidófalvi Szilaj Hagyományőrző Egyesület lovas huszárai, fellépett a kézdivásárhelyi fúvószenekar, az olaszteleki Harmónia női kórusa, Farkas Boglárka pedig szavalt.