Eredeti falképek és internetfotók összecsapása

A Bihari Napló olvasói jelezték az elmúlt napokban, hogy internetről lemásolt, esetenként pixelesre nagyított és rámákba helyezett posztereket szegeztek ki a nagyváradi fejedelmi palota termeinek a falaira, amelyeken 16–17. századi eredeti freskók vannak.

Több olvasónk is felhívta a figyelmünket arra, hogy egy vitatható módon kivitelezett kiállítás van berendezve a nagyváradi vár fejedelmi palotáinak termeiben: a vár B. épületének helyiségeiben eredeti, 16–17. századi falfestmények díszítik a falakat, és ezekre a falakra szegekkel rögzítettek olyan, az internetről lemásolt, esetenként pixelesre kinagyított, rámába helyezett képeket, amelyek történelmi alakok portréit ábrázolják. Ugyanitt neoreneszánsz és neogótikus bútorokat is kihelyeztek. Olvasóink szerint olyan kiállítást alakítottak ki, amelyek teljesen elnyomják, sőt akár veszélyeztetik is a termekben lévő legértékesebb művészi kulturális értékeket, a falfreskókat. „A 17. századi falfestményeket ábrázoló fal eredeti vakolatszintjébe is bele vannak verve a szegek! A stukkós termet nem bántották, csak annyival, hogy betették azokat a neoreneszánsz és neobarokk bútorokat, amelyek nem néznek ki rosszul, csak sehol nem írja azt, hogy ezek nem eredeti bútorok, hanem csak replikák, vagyis a kiállítók úgy tüntetik fel, mintha azok a bútorok eredetiek lennének” – fogalmazott egy a problémát lapunknak jelző, de anonimitásban maradni kívánó olvasónk.

Minden rendben

Semmilyen probléma nincs a kiállítással, mondja Angela Lupşea, a Nagyváradi Vármúzeum igazgatója. „Minden képet szeggel kell rögzíteni, a szegek a freskók vakolatának a szegélyénél vannak beverve. A képek rámája vastag, 15–20 centiméteres, a szegek a rámák alatt vannak” – mondta lapunk megkeresésére az igazgatónő. Ezt követően elárulta, hogy a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság is kint volt a helyszínen, és azt állapították meg, hogy ez nem egy beavatkozás, és hogy a kiállítással minden rendben van. „És különben is, Bethlen Gábort, Luxemburgi Zsigmondot ábrázoló képekről van szó, őket pedig nem lehet köldökmagasságba helyezni” – érvelt Angela Lupșea, aki hozzátette, hogy a termekben kiállított komputergrafikák alapján festményeket készíttetnek majd. A tárlaton látható bútorzatról Angela Lupșea elmondta, hogy azok éppen azt a történelmi periódust ölelik fel, amelyből a freskók is származnak, tehát nagyon is illenek abba a térbe. Arra a kérdésünkre, hogy eredeti bútorokról, vagy replikákról van-e szó, Lupșea azt válaszolta: „Ez még csak egy időszakos kiállítás, és még nem érdekel az, hogy eredetiek-e. Ha úgy döntünk, hogy megvesszük, akkor megkérdezzük azt is, hogy honnan származnak, de egyébként minden múzeumban replikák vannak, nem hiszem, hogy a múzeumoknak annyi pénzük van, hogy eredeti bútorokat vegyenek. Amúgy egy tárlaton nem szoktak eredetiséget igazoló bizonylatokat kiállítani”.

Mégsincs minden rendben

Lucian Silaghi, a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője némiképp másképp látja a dolgokat. „Velünk nem konzultált senki, véletlenül vettünk tudomást erről a kiállításról, amikor kimentünk a várba egy egészen más ügyben. Az elektromos hálózat teljesítményének a növeléséről tájékozódtunk, és ha már ott voltunk, Angela Lupșea meghívott, hogy nézzük meg a tárlatot”. Az igazgató megítélése szerint a kiállított bútorzat nagyon jól illik abba a térbe, a képekkel kapcsolatban viszont már voltak kifogásai. „Dicséretes a szándék, hogy be akarják mutatni azoknak a személyiségeknek a portréit, akik dicsőséget szereztek ennek a várnak, de a mód, ahogy ezt gyakorlatba ültették, az vitatható. Valóban, az internetről szerzett, a 21. század technológiájával előállított képek nem illenek egy A. kategóriás műemléképületbe” – fejtette ki véleményét az igazgató. Silaghi elárulta azt is, hogy szóbeli figyelmeztetésben részesítették Angela Lupșeat, hogy a jövőben hasonló esetekben kérje ki a kulturális igazgatóság véleményét. Silaghi szerint néhány képet a freskókhoz túl közel helyeztek fel, továbbá azt javasolták, hogy szegek helyett más módszert alkalmazva állítsák ki a képeket. „Vannak speciális szerkezetek, amelyekkel a falakra lehet helyezni képeket úgy, hogy az ne sértse a falréteget, vagy állványokra is ki lehet helyezni azokat a képeket. Figyelemmel követjük továbbra is ezt a problémát, hogy lássuk, miként kezelik azt, és ennek függvényében fogunk intézkedni” – fogalmazott Lucian Silaghi.

Pap István