„Fontos lenne megtalálni a okokat”

Váradi, magyar tannyelvű iskolák igazgatóit kértük meg, értékeljék az országos felmérőn elért eredményeket. Több esetben magyarból a vártnál gyengébb jegyeket kaptak a diákok, hangzott el.„Nagyon örülünk, mivel szép, kiegyensúlyozott eredményeket értek el a diákjaink” - válaszolt kérdésünkre Vad Márta, a nagyváradi Ady Endre gimnázium igazgatója. Mindenki átment, összesen három ötös volt, matematikából pedig heten a maximális pontszámot érték el, ami igazán figyelemre méltó. Az óvások nyomán két jegy változott, mindkettő nőtt, egy románból elért jegy 0,75, egy matematika jegy pedig 0,8 ponttal.

Említésre méltó az is, mondta az igazgató, hogy a Bihar megyei magyar tagozatos nyolcadikot végzettek közül az országos felmérőn az első öt legjobb átlagot az Ady líceum diákjai érték el, s az első tízből is hét „a miénk”. Azonban az is tény, hogy magyarból a vártnál gyengébb eredmények születtek, s tizennégy diák, azaz az iskolában idén nyolcadikot végzettek közel harminc százaléka esetében a románból elért jegy magasabb volt az anyanyelvből elért pontszámnál. „Ez egy probléma, ami figyelmet érdemel mind iskolán belül, mind iskolán kívül, hiszen a magyar nyelvből kapott jegy sok esetben levitte az átlagot” - mondta az igazgató. Fontos lenne megtalálni az okokat és kidolgozni a lépéseket annak érdekében, hogy az elkövetkezendőkben ez ne történjen meg, tette hozzá.

Zsiros Anikó, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Teológiai Líceum igazgatója elmondta: jó eredményt értek el diákjaik az országos felmérőn, de jobbak is lehettek volna. Biztató, hogy tavalyhoz képest nőttek az átlagok, s megyei szinten az iskolában végzett nyolcadikosok egy kimutatás szerint az ötödik legjobb átlagot érték el, viszont, mivel ő maga is tanította őket, s ismerte képességeiket, úgy véli, jobb eredményt is elérhettek volna, nemcsak matematikából (ő matematika tanár), hanem a többi két tantárgyból is. Egy esetben az óvást követően a románból kapott jegy magasabb lett, mint a magyar.

Másképp oktatják

Magyarból a vártnál gyengébb eredmények születettek, s ez szerinte onnan is adódik, hogy míg románból megadott szövegeket kellett megtanuljanak a diákok, magyarból sokkal nagyobb szerep jutott a kreativitásnak, a kulcsszavaknak, a saját vélemény kialakításának. Természetes, hogy a magyart, anyanyelv lévén, másképp oktatják, mint a románt, mint ahogy az idegen nyelvek tanítása is különbözik a magyar, vagy a román nyelv oktatásától. A diákok pedig, úgy tűnik, meg vannak ijedve, ha nem kapnak „mankókat”, várják a standard szövegeket, melyeken belül jóformán csak a helyszínt, meg a szereplők nevét kell megváltoztatni. „Úgy látom, nem tudnak tanulni, hiányolják a mankót” - mondta az iskolaigazgató.

„Összességében elégedettek vagyunk, persze lehetett volna többet is tanulni” - válaszolt kérdésünkre Konrád Katalin, a nagyváradi Szent László Római Katolikus Gimnázium igazgatója. Az átmeneteli arány 85-90%, ami egyértelműen jó, ezen belül a magyar dolgozatnál minden diák elérte legalább az ötöst, matematikából 60, románból pedig 74 százalékuk kapott átmenő osztályzatot. A magyarból elért eredménnyel elégedett, matematikából viszont jobb jegyekre számított, mondta el. Két osztály diákjai vizsgáztak, az egyik osztály jobb volt, a másik gyengébb, de a második esetében sem voltak összességükben rosszak az eredmények. „Tudtuk, hogy lesznek, akiknek gyengébben fog sikerülni, talán mert kevesebbet tanultak, vagy kevesebb képességgel áldotta meg őket a Jóisten” - jegyezte meg az igazgató.

Neumann Andrea