2016.06.13. 13:56
Kevés a jelentett esetek száma
Bár a tizenkét Bihar megyei kórház közül nyolcban évek óta a „felhígított” fertőtlenítőszereket használták, a jelentések szerint nálunk alig fordulnak elő kórházon belüli fertőzések.
Bár a tizenkét Bihar megyei kórház közül nyolcban évek óta a „felhígított” fertőtlenítőszereket használták, a jelentések szerint nálunk alig fordulnak elő kórházon belüli fertőzések.
A Hexi Pharma céggel kapcsolatos botrányt követően országos szinten, így a Bihar megyei egészségügyi intézményekben is ellenőrzések zajlottak, de ezek során megyénkben nem derült fény semmilyen rendellenességre, nem találtak fertőzési forrásokat. Úgy tűnik, az, hogy a fertőtlenítőszerek nem voltak eléggé koncentráltak, nem befolyásolták drasztikusan a kórházon belüli fertőzések számát Bihar megyében. Ennek a magyarázata dr. Alietta Florian, a Bihar megyei Közegészségügyi Hatóság (DSP) ellenőrzési részlegének vezetője szerint az, hogy ezeket a szereket csak az kis rizikófaktorú beavatkozások előtt használták a bőr fertőtlenítésére, másrészt a kórházi helyiségeket a fertőtlenítés előtt alaposan tisztították.
Két százalék
Amint dr. Zoie Bitea, a DSP aligazgatója kifejtette, a kutatások arra mutattak rá, hogy a tisztítás az, ami elsődlegesen fontos, mivel az távolítja el a kórokozók 98 százalékát, a fertőtlenítőszerek már csak a fennmaradó két százalékot pusztítják el. Minden esetre, amint Alietta Florian elmondta, mihelyt kiderült, hogy a cég által forgalmazott fertőtlenítőszerek nem voltak megfelelőek, azonnal leállították ezek használatát, s a DSP ellenőrizte is, hogy a kórházak betartják-e a rendelkezést.
Bár a nyolc Bihar megyei kórház már évek óta ezeket a fertőtlenítő szereket használta, több éve egyetlen olyan halálesetet sem jelentettek, melyet kórházon belüli fertőzés okozott volna. Kérdés, hogy a jelentések valós adatokat tartalmaznak-e. Amint dr. Corina Fonoage, a közegészségügyi felügyelet részlegének vezetője ezzel kapcsolatban kifejtette, míg a világban a jelentések szerint a kórházakban kezelt fertőzések hét százaléka történik kórházon belül, a valós arány pedig húsz százalék körüli, nálunk a jelentések csak egy százalékra korlátozódnak. Igaz, Bihar megyében valamivel nagyobb a jelentett kórházon belüli fertőzések aránya, 2014-ben 1,59, tavaly pedig 1,55 százalék volt. A doktornő szerint az „aluljelentés” oka a félelem az ellenőrzésektől és bírságoktól. Pedig a valódi gondot nem is az arány jelentené, amely lehetne nagyobb is, hanem egy esetleges fertőzési góc – azaz több mint három, járványügyileg egymáshoz kapcsolódó esetnek már következményei lehetnének a kórházra nézve.