Régi váradiak üzenete a mai váradiaknak

A nagyváradi Cion templom zárókövében talált dokumentum fényképe alapján készült szó szerinti átirat alább olvasható.

„Ő Felsége Első Ferencz József austriai császár és Magyarország apostoli királyának dicsőségteljes, áldásdus és alkotmányos uralkodása alatt 1876 évi Március hó 26dik napján a magyarországi zsidó-egyenjogosítás 8dik évében, a mi számításunk szerint 5636 évi Nisán hó első napján, a mely időben Magyarország kormányát borosjenői Tisza Kálmán ur, a magyar független felelős ministerium elnöke vezette, - szabadalmas Nagyvárad város és Biharvármegye közigazgatási ügyeinknek élén - jobbaházi báró Dőry József ur, Nagyvárad város és Biharvármegye főispánjának ellenőrzése mellett, Sal Ferencz polgármester és besenyei Beöthy Andor alispán urak állottak, az igazság ügyét pedig Nagyváradon a nagyváradi kir. törvényszék 12 biróival elnökük gyalókai Gyalokay Lajos ur oltalmazta s a mely időszakban a szabad gyülekezési jog oltalma alatt a szabad szó korlátlan volt nagy Magyarországon, e városnak tulajdonát képező és a „Sas” hoz címzett középület nagy termében nagy számmal gyűltek egybe Nagyváradváros zsidó vallású polgárai azon örömükben, hogy szeretett hitszónokuk; a lánglelkű Dr. Rosenberg Sándor nagyváradi rabbi e hazának más vidékéről jött kecsegtető s fényesebb jövőt ígérő ajánlatok daczára körünkben maradni, szerény egyházunkat magasztos oktatásaival gyámolítani igérte.

Az öröm és a lelkesedés e nagyszerű pillanatában a nagyváradi zsidók egyházügyeiket vezető elnökük Dr Bródy Samu és elnöktársai: Lőw Salamon és Adler Ignáczczal élükön, áthatva szeretve tisztelt rabbijuk lelkes és lelkesítő tanaitól, elhatározták Istennek házat építeni melyben az isteni tisztelet az elavult szokások elvetésével – minden időben karének és orgona hangok mellett gyakoroltassék s mely minden körülmény között a vallásos szabadelvűségnek, a kor követelményei szerinti haladásnak és a magyar nemzeti érzületnek legyen szentelve - és hogy e határozat ne maradjon pusztában elhangzott szó; az ezen okmányhoz csatolt jegyzékben névszerint megnevezett hitközségi tagok nyomban 36.000 forintot irtak alá a kitűzött czél keresztülvitelének biztosítására.

S hogy a szót kövesse a tett már ugyanazon év ápril elsején illetve Nisán hó hatodik napján alakult meg a Nagyváradi Czion(?) templomegylet a Váradi Mór ügyvéd által gonddal, a kitűzött czélnak teljesen megfelelő pontossággal kidolgozott, s ezért jegyzőkönyvileg megörökített elismeréssel jutalmazott alapszabályok mellett s miután a két(?) község nevezett elnökét a maga elnökeivé is megválasztotta, ápril hó 19dikén 7091 forintért telket vásárolt, május 19dikén templomterv készítésére pályázatot hirdetett, Szeptember 3dikán Busch Dávid városi főmérnök által készített és jutalmazott tervet építésre elfogadta és már october 22dikén 55.000 forint fizetési kötelezvény mellett Rimanóczy Kálmán nagyváradi építészt annak keresztülvitelével megbízta. E lázas rohamosság megijeszté a megkezdett munka szellemi tervezőjét, s mintha félne a kudarcztól, a munka befejezésének benemkövetkeztétől, eltávozott körünkből. Ámde a lelkipásztor távozásával megkisebbedett nyáj erőt önmagából merítve annál erősebb igyekezettel fáradozott a mű létesítésén s im: Isten egy új háza fényes pompájában áll, bízni, oktatva a kételkedőt!! Az építész 1876 october 27dikén megkezdett lelkiismeretes munkáját támogatták Balcsó(?) István kőműves, Bardos Gyula ács és Tarsoly Lajos asztalos munkavezetők, - de tetszetőssé tették: Horovicz Mór kassai festő, ki művészi ízléssel életet öntött a merev testbe, John Tebay angol mérnök s a helybeli légszeszgyár igazgatója, ki a templom világítási berendezését csinnal eszközölte és Jónás István helybeli orgonamester, ki a templomtervet készítő s építési felügyelő Busch Dávid rajza szerint készíté a 18 változatu orgonát. A templom létesítése körül különös érdemeket szereztek maguknak az egylet alelnöke Adler Ignácz ki fáradhatatlan buzgalommal s önfeláldozó kitartással kezdettől végig vezette és ellenőrizte ugy az építést mint az egylet pénzügyeit - továbbá Dr Pollák Herman, ki nevezett alelnököt bölcs tanácsaival folyton támogatta, és Reismann Mór, kinek főérdeme van az építkezési költség beszerzésekor megkivántatott biztosíték előteremtésében s a ki lankadatlan szorgalommal és pontossággal hüségesen kezelte az egyleti pénztárt.

Ma pedig összegyűltek az összes hitközségi tagok, hogy a meghivott testvérközségek küldöttei, a helybeli összes katonai s polgári hatóságok fejei, továbbá a külömböző felekezetek és egyletek képviselői jelenlétében, a körünkből eltávozott de a mai napon készséggel eljött Dr. Rosenberg Sándor jelenleg kaposvári főrabbi által felavatandó „Czion” nak elnevezett templomban hálát rebegjenek Isten segedelméért, a melylyel a templomot emelni sikerült, mely - miután az a polgármester személyében, a város közönségének oltalmába ajánltatott, átadatott a nyilvános izraelita istentiszteletnek azon óhajjal, hogy e falak között a tiszta vallásosság és a korszerű haladásnak megfelelő istentisztelet gyakoroltassék s hogy szószékéről a tévfogalmak salakjától megtisztult vallás és erkölcs igéi mellett a magyar nemzetiség és hazafiság, az egyenlőség és testvériség, a királyhüség és hazaszeretet örökszéptanai hirdettessenek mindörökké!!! Kelt Nagyváradon 1878 évi Szeptember 24dik Zsidó számítás szerint 5638 évi Elul hó 25dik napján.”

A dokumentum hátlapján pedig ez a rövid megjegyzés olvasható:

„A templomnak 1896. év Augusztus havában történt kijavítása alkalmával kitünt, hogy ez okirat eredetije az idő viszontagsága által megsemmisült, minek folytán az irattárban megőrzött eredeti után újból leiratott és az alapjából újból kijavított, kívül belül újra átfestett templomba 1896 év Augusztus 20án ezen üveg és bádogszelenczébe elzárva a zárókőbe visszahelyeztetett. Kelt Nagyváradon 1896 év Augusztus hó 20; vagyis a zsinagógai számítás szerint: az 5656. év elúl havának 11. napján.”

E bejegyzés alatt öt aláírás, köztük Kecskeméti Lipót főrabbi aláírása olvasható.