Megújult a nagyváradi Cion zsinagóga

Jelentős helytörténeti esemény zajlott le a múlt héten Nagyváradon: a felújítás befejeztével november 26-án felavatták a neológ zsinagógát. Az épület jelentősége túlmutat Nagyvárad és Bihar megye határain, hangzott el az ünnepségen.

Nagy számú érdeklődő jelenlétében avatták fel Nagyváradon csütörtök este a felújított neológ zsinagógát. A műemlék épület helyreállítására a helyi önkormányzat a debreceni zsidó hitközséggel társulva nyerte el az Európai Unió támogatását, a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében. Az ünnepi eseményen Cristian Puşcaş váradi helyi tanácsos, a felújítás önkormányzati projektmenedzsere szólalt fel először, kiemelve, hogy a nagyváradi Cion neológ zsinagóga épületének jelentősége túlmutat Nagyvárad és Bihar megye határain. Az őt követő Mircea Mălan, Nagyvárad alpolgármestere megköszönte a zsidó hitközség együttműködését a zsinagóga felépítése érdekében, valamint a város közösségi életében vállalt kötelezettségeik teljesítésében. Kiemelte, hogy a projekt megvalósítása során sikerült megtakarítani 400 ezer eurót, mely összegből felújították a zsinagóga falfestményeit is, illetve egy saját hőközpontot építettek az épületnek. Huszár István, a város másik alpolgármestere magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, felidézve azt a momentumot, amikor 2008-ban emléktáblát helyeztek fel az akkor még romos épületre. Most azonban sikerült felújítani az ingatlant, ami „attól is szép épület, hogy szép emberek ilyen nagy számban eljöttek, hogy itt legyenek ma este” – fogalmazott.

Együttműködés

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke a váradi és a debreceni hitközségek évtizedekre visszanyúló együttműködéséről és barátságáról beszélt, mely együttműködés eddigi legnagyobb eredménye a most elkészült váradi és debreceni zsinagóga-felújítás. „Nagyon fontos az önkormányzatok, a hitközségek életében is, hogy azokat az épületeket, zsinagógákat, épületeket, amelyeket őseink ránk hagytak, azokat megőrizzük, felújítsuk, és bemutassuk az utókor számára is” – fogalmazott a hitközségi elnök, aki a továbbiakban elmondta: „Büszkék lehetünk arra, hogy talán példát mutattunk mindenkinek abban a vonatkozásban, hogy szakrális épületeket, zsinagógákat nem lebontani, hanem felújítani kell. Remélem, hogy a debreceni és a nagyváradi példa mind a két országban azt fogja eredményezni, hogy mindenhol ezt fogják tenni, és a ma még romos épületek esetében mindenhol elkezdődik a fejlődés, és ezek a zsinagógák mindenütt régi fényükben fognak pompázni”. Felix Koppelman, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke hihetetlen eseménynek nevezte ezt az ünnepet, mert, mint mondta, soha nem hitte volna, hogy megvalósulhat ennek az impozáns épületnek a felújítása. A hitközségi elnök kiemelte Ilie Bolojannak, Nagyvárad polgármesterének és Gheorghe Carp egykori alpolgármesternek a jelentős szerepét abban, hogy ez a felújítás megvalósult. A továbbiakban elmondta: „Törvényeinkben van egy szent előírás: amikor egy zsinagóga már nem tudja ellátni imaház szerepét, akkor azt meg kell őrizni és a közösség hasznára kell fordítani, mindenféle tevékenységeket kell szervezni bennük, amelyek azért ne profanizálják e hely szentségét”. Ezt követően ismét Cristian Puşcaş vette át a szót, jelezve, hogy Nagyváradon még legalább hat zsinagóga vár felújításra.

Egy kis illúziórombolás

A beszédek után és a Budapest Klezmer Band koncertje előtt bontották volna ki azt az időkapszulát, melyet a felújítás során a zsinagóga zárókövében találtak. Mint később kiderült, a bádogszelencében talált irat 1896-ból származik, amikor az épületen javítási munkálatokat végeztek, és tartalmazta a zsinagóga 1878-as befejezésekor időkapszulába elhelyezett irat szövegét, az eredeti dokumentum ugyanis az 1896-ból datált, és most megtalált papír tanúsága szerint megsemmisült. A bádogszelencéből könnyűszerrel kivették a kis üveget, melybe bele volt tekerve a történelmi kordokumentum, viszont Mircea Mălan és Cristian Puşcaş sem kézzel, sem késsel nem tudták felnyitni a lezárt üveget. Percekig tartó kínlódás után végül azzal vágták el a gordiuszi csomót, hogy Mircea Mălan egyszerűen eltörte az üveget. Időközben Cristian Puşcaş magyarul, héberül és jiddisul tudó embereket hívott a pulpitushoz, ugyanis senki nem tudhatta, hogy a dokumentum milyen nyelven íródott. Mígnem ki nem bontották és fel nem tűnt a hatalmas betűkkel írt címzés: „Ő Felsége Első Ferencz József”. A zsinagógában tartózkodók zöme – a magyarul tudók mindenképpen – arra vártak, hogy valaki felolvassa majd a teljes szöveget, ehelyett azonban az önkormányzat egyik képviselője román nyelven tolmácsolt néhány mondatot belőle, így a jelenlevők számára alig volt érthető az, hogy tulajdonképpen mit is tartalmaz az irat.

Klezmer koncert

Az időkapszula felbontása körüli furcsa közjáték után, mintha csak ezt a kellemetlenséget akarná azonnal elfeledtetni, színpadra lépett a Budapest Klezmer Band, és adott egy olyan fergeteges koncertet, hogy az embernek valóban minden rosszkedve, morcossága elillant. A Jávori Ferenc zeneszerző, zongorista vezetésével fellépő együttes a klezmer gazdag hagyományából merítve nyújtott át zenei ízelítőt a zsinagóga közönségének. Tradicionális, például lengyelországi és besszarábiai térségből származó klezmer muzsika mellett megszólaltattak dalokat a Hegedűs a háztetőn című musicalből is, és a muzsikusok szóló lehetőséget is kaptak. A klezmer zene egyik alapvető sajátosságát képező klarinéthangzást Kohán István biztosította, de az együttes középpontjában Gazda Bence hegedűs, énekes állt, aki virtuóz hegedűjátékával, és alkalomadtán jiddis nyelven előadott éneklésével varázsolta el közönségét. Máthé László nagybőgős és Végh Balázs ütőhangszeres a rendkívül élénk ritmusú klezmer muzsika ritmus alapjait szolgáltatták, Nagy Anna pedig harmonikázásával gazdagította a zenekar hangzását, csakúgy, mint Barbinek Gábor harsonaművész, aki szólóban is megmutatta, mit tud. A Budapest Klezmer Band több mint egy órás koncertje méltó megkoronázása volt a zsinagóga felavatására szervezett ünnepnek.

Pap István