Váradi származású gordonkaművész sikere

Az állami filharmónia 2014–15-ös évadának utolsó előtti hangversenyén, csütörtök este Pjotr Iljics Csajkovszkij- és Franz Schubert-művek hangzottak el. A zeneirodalom két nagyszerű alkotását hallgathatta meg a hangversenytermet szinte teljesen megtöltő közönség.

A meghívott vendégművészek ezúttal Alexandru Ganea karmester és a nagyváradi származású, ma Magyarországon élő fiatal gordonkaművész, Petrus Bölöni Áron voltak. Elsőként Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) orosz zeneszerző Szláv indulója (op. 31) csendült fel a szimfonikus zenekar előadásában. Csajkovszkij ezt a művét a szerb–török háború áldozatainak emlékére komponálta; az 1876. november 17-i moszkvai bemutató a közönség számára hazafias tettnek bizonyult. A zeneszerző az egymással harcoló nemzetek jellegzetes zenei témáit használta fel, többek között népszerű táncokat, valamint az orosz nemzeti himnusz dallamát is. A Szláv induló csütörtök esti előadása újfent kiemelte a váradi szimfonikus zenekar nagyszerű tudását. A szólamok közötti összhang, a karmester kiemelkedő szerepe egyaránt hozzájárult a sikerhez, s hallgatóság elismeréssel fogadta a produkciót.

A továbbiakban ugyancsak egy Csajkovszkij-alkotás hangzott el, a Változatok egy rokokó témára gordonkára és zenekarra (op. 33). A szólót a nagyváradi származású, Magyarországon élő fiatal gordonkaművész, Petrus Bölöni Áron tolmácsolta. A gordonkaverseny műfaját Csajkovszkij életművében ez a kompozíció képviseli; a német gordonkaművész, Wilhelm Fitzenhagen számára írta, aki akkoriban a moszkvai konzervatórium tanára volt, s akihez közeli baráti kapcsolat fűzte. A gordonkaversenyt 1876-ban komponálta, s 1877-ben mutatták be Moszkvában, Nyikolaj Rubinstein vezényletével. E zenemű részleteiben a 18. század zenéjét idézi. Hét variációt foglal magába a sorozat, rövid közjáték köti össze őket, mely nem rokokó eredetű, hanem eredeti Csajkovszkij-melódia.

Petrus Bölöni Áron gordonkaművész Nagyváradon született, itt kezdte zenei tanulmányait Marcu Sikes Ágnes tanárnő irányításával, és Budapesten folytatta a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Bartók Béla Konzervatóriumban. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, és több mesterkurzuson is részt vett, csiszolva előadóművészi tudását. Csütörtök este a tehetséges fiatal csellista egyáltalán nem volt megilletődve amiatt, hogy szülővárosában és egykori tanárnője, Marcu Sikes Ágnes jelenlétében kell tanúságot tennie zenei kvalitásairól és tudásáról. A közönség nagy szeretettel fogadta játékát, s ő a hosszan tartó taps után ráadásként ugyancsak egy Csajkovszkij-művet adott elő.

Schubert szimfónia

A szünet után Franz Schubert (1797–1828) IV., c-moll szimfóniája (D. 417) csendült fel az Enescu–Bartók teremben. A zeneszerző Bécs külvárosában, Lichtenthalban született, apja tanító volt; a család tagjai tevékenyen hozzájárultak a rendkívül tehetséges gyermek zenei képzéséhez. Már hatéves korában kezdett komponálni, tizenegy évesen egy bécsi kórus tagja lett. Schubert fiatalon, mindössze 31 éves korában hunyt el, de katalogizálás szerint mintegy 1000 művet írt, köztük nyolc szimfóniát. A csütörtök este elhangzott IV. szimfóniát mindössze 19 éves korában, 1816-ban komponálta; a mű Tragikus címmel is ismert, maga az alkotó nevezte így később. A szimfonikus zenekar, Alexandru Ganea bukaresti karmester vezényletével, élményt keltően adta elő a zeneművet, a hallgatóság nagy megelégedésére.

Dérer Ferenc