Jöjjön létre az erdők SMURD-ja

Doina Pana víz- és halgazdálkodási, valamint erdészeti miniszter a mentőszolgálathoz hasonló intézményrendszert akar kialakítani az erdőirtás és a falopások meggátolása érdekében.

Hétfőn megyénkben járt Doina Pana víz- és halgazdálkodási, valamint erdészeti miniszter, akit elkísért Pásztor Sándor, a minisztérium vízgazdálkodási államtitkára is. Utóbbi a Sebes-Körös váradi partrendezési munkálatainak a helyszínén a sajtó munkatársainak elmondta, hogy az idén a Körösök Vízügyi Igazgatósága húszmillió lejt kapott vízügyi munkálatokra a költségvetésből. Hozzátette, december 15-ig elkészülnek a Sebes-Körös bal partján a munkálatok a Garasos-hídtól a Szent László-hídig. Hozzátette, hogy ezután már csak egy partszakasz felújítása marad hátra, a bal part a Szent László-híd és a Decebal-híd közötti szakaszon. Itt nem lesznek látványos munkálatok, hanem csak megtakarítják az övezetet oly módon, hogy egy éven belül az egész bal partot Velencétől a város nyugati határáig sétányként lehessen használni. Hangsúlyozta, hogy a Sebes-Körös jobb partját meghagyják természetes alakjában, mert nem akarják azt, hogy a Sebes-Körös Nagyváradon úgy nézzen ki, mintha csatorna lenne. Végezetül elárulta, hogy egyeztetések zajlanak a nagyváradi önkormányzattal a partrendezési és a Szent László híd-felújítási munkálatainak az összehangolásáról. Doina Pana ugyanitt bevallotta, hogy a vízgazdálkodásnál fontosabbnak tekinti bizonyos szempontból az erdőgazdálkodást, mert mint fogalmazott, a rendszerváltás óta valóságos erdőrablás történt az országban, aminek gátat kell vetni. Éppen ezért vezették be néhány napja az ún. erdőradar rendszert, amelynek hatékonyságáról elmondta, hogy kilenc nap alatt annyi lopott fa anyagot foglaltak le, és annyi bírságot fizettettek a fatolvajokkal, mint eddig egy egész év alatt.

Találkozó az erdészekkel

A terepszemle után a miniszter a Bihar Megyei Prefektúrára látogatott, ahol találkozott a Romsilva erdőkerület és a Területi Vadászati és Erdészeti Felügyelet (ITRSV) munkatársaival. Nekik elmondta, hogy az évek során több mint ötszáz erdész került kórházba fatolvajok támadásai miatt, sőt, négy erdészt meg is öltek kötelességük teljesítése közben. Mint mondta, mikor elvállalta ennek a minisztériumnak az irányítását, ígéretet tett arra, hogy az erdészek nem lesznek kitéve ilyen támadásoknak. Többek között ezt a célt szolgálja az ún. erdőradar rendszer is, amelynek keretében bárki bejelentheti a 112 sürgősségi telefonszámon, ha falopást vagy gyanús faszállítmányokat lát. Mint elmondta, rendkívül hatékonynak bizonyult ez az intézkedés, hiszen kevesebb mint két hete vezették be, és az elmúlt kilenc nap alatt harminckilenc ilyen jellegű bejelentés érkezett a polgároktól. „Azt szeretném, ha eljutnánk odáig, ha létezne az erdők SMURD-ja, azaz ha a lehető leghamarabb tudni lehetne azt, hogy ki honnan szerezte, hova viszi, kinek akarja eladni a fát”. Hozzátette: ugyanúgy, mint a sürgősségi eseteknél, ahol a mentősökkel együtt a tűzoltók és a rendőrök is kiszállnak egy-egy helyszínre, ugyanúgy az erdészek is a rendőrökkel és pénzügyőrökkel közösen lépnének közbe minden gyanús esetben. Expozéja után a Romsilva és az erdészeti felügyelet munkatársai tájékoztatták a minisztert a megyei erdőügyi állapotokról.

Panaszok

Dacian Iova, az IRTSV megyei igazgatója jelezte, hogy Biharban mintegy ötezer hektárnyi magánkézben lévő erdő őrzése nincs biztosítva, ugyanakkor a szükségesnél kevesebben dolgoznak az intézményben, míg a Romsilva képviselője azt nehezményezte, hogy a 2010/170. számú törvény kivette az erdészek kezéből a bírságolás jogát az erdei gyümölcsök és a gyógynövénylopások esetében, mint ahogy megszűnt az a kitétel is, mely szerint az elkobzott faanyag értékének 35 százaléka az erdészeket illette. Doina Pana arra kérte a megjelenteket, hogy írásban küldjék el a javaslatokat a minisztériumnak, hogy azoknak a javaslatoknak az ismeretében dolgozzák ki az új erdészeti kódexet.

Pap István