Olajat szenteltek a Bazilikában

Nagyvárad- Csütörtök délelőtt zajlott a krizmaszentelési mise a Székesegyházban, melyen az egyházmegye papsága együtt misézett Exc. Böcskei László megyés püspökkel. Megújították a papi ígéreteiket.

Nagycsütörtök délelőttjén szokás szerint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye papsága együtt misézett a Székesegyházban Exc. Böcskei László megyés püspökkel. Az ünnepi liturgia két kiemelkedő mozzanata volt a papok és szerzetesek szentelési fogadalmában megújítása, valamint az év folyamán a szentségek kiszolgáltatásához használt olajok megszentelése (keresztelendők olaja, betegek olaja és a szent krizma).

Bevezetőjében a főpásztor arra hívta fel a figyelmet: az Úrral való találkozás a keresztény ember életében meghatározó tapasztalat, és ez hatványozottan érvényes a papokra, akik e találkozásból merítenek erőt és lendületet a feltétel nélküli szolgálathoz. Az Úrral való találkozás ugyanis az életet jelenti számukra, ez papi szolgálatuk titka, ezért amikor a hivatásukra gondolnak, nem saját sorsuk lebeg előttük, hanem Istennek terve, melyet őáltaluk valósít meg. Ezen kiválasztottságuk különös kegyelmet jelent, mert élő eszközök Isten kezében, valamennyi képességüket, erejüket és szabadságukat Istennek ajándékozzák, az üdvösséget szolgálva. A kiválasztottságuk mellett még gondolniuk kell a nagy felelősségükre is, mely rájuk hárul, amikor teljesítik azon küldetésüket, hogy Isten jóságát hirdetik. A papi egység kifejezéseként részt vállalnak a szent krizma megszentelésének szertartásában: az olaj felett kinyújtott kezükkel összetartozásukat jelzik, és ugyanakkor kifejezik azt is, hogy nyitott szívvel fordulnak a hívek felé, akiknek az imádsága biztos támaszt nyújt papi életük folyamán.

Lelkészi beszámolók

Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Homíliájában Exc. Böcskei László arról beszélt, hogy az idén a szokásos kimutatásokon kívül lelkipásztori beszámolót is kért a plébániák vezetőitől. Hangsúlyozta: ezek azért hasznosak, mert szembesítenek a jelenlegi állapotokkal, és hatékony segítségek a jövő helyes megtervezése szempontjából. Az összeállítással foglalkozó plébánosok vonalat húzhatnak, új támpontokat határozhatnak meg, a hívek pedig, illetve az egyháztanácsok tagjai szembesülhetnek a sikerekkel, a gondokkal, az egyházközség gyenge és erős oldalaival. Mint egy utazás során, utakat és célokat fogalmazhatnak meg, ügyelve arra, hogy ne tévedjenek el. Tudatosul bennük: nem várhatják el azt, hogy a világ különálló konvojként tekintsen rájuk, és félreálljon előlük, hanem épp ellenkezőleg: magatartásukkal arra kell késztessenek másokat is, hogy csatlakozzanak hozzájuk.

A főpásztor megjegyezte: a beérkezett beszámolók olykor igen tanulságos olvasmányok. Értesül arról, hogy milyen gondokkal küszködnek az egyházközségek (összezsugorodás, elöregedés, gyermektelenség, szórványlét, pangó hitoktatás, anyagi problémák), de a nehézségek mellett a plébániai élet elevensége és szépsége is kibontakozik, a tudatos szerepvállalás, melynek fontos szerepet kell szánni egy egyházközség életében, az evangéliumi üzenet megélésének legautentikusabb jeleit ugyanis a szociális, illetve karitatív cselekedetek hordozzák a leginkább magukban, nyomatékosította a megyés püspök, aki elmélkedése végén a jézusi példa követésére bátorított mindenkit, úgy fogalmazva: csak lelkesen lehet lelkesíteni, s csak szeretettel lehetséges Isten szeretetét közvetíteni.

Ciucur Losonczi Antonius