A 140 éve született Fráter Lóránd előtt tisztelgett Érsemjén

Bihar megye - Több érdekességgel is szolgáltak a tizennegyedik érsemjéni falunap szervezői az érdeklődőknek. Ezek közül kiemelkedik a Fráter Lóránd hangját megörökítő CD megjelentetése, mellyel a nótáskapitány előtt tisztelegtek, születése 140. évfordulóján.

A hagyományokhoz híven a semjéni falunap vasárnap reggel lovas hívogatóval kezdődött, amikor a zászlóvivő lovasokat az érmihályfalvi Syluette menettánccsoport kísérte. Ugyancsak megszokott, hogy a Népkertben szabadtéri istentiszteletre kerül sor, most sem volt másképp. A színpad előtti lócákon szerény becslés szerint is mintegy 450-en foglaltak helyet, és még a sörsátrakhoz tartozó lócák is "templomi padokká" alakultak az esemény idejére. Az éppen egy évvel korábban érsemjéni református lelkésszé avatott Csáky Márta tiszteletes asszony János evangéliumából vette prédikációjának alapigéjét - "Én vagyok az út, az igazság, és az élet" -, melyben egyebek mellett kifejtette, hogy sokszor eltévesztjük az igaz utat, elvétjük a célt, ami nemtől, nemzetiségtől és felekezeti hovatartozástól függetlenül nem lehet más, mint Krisztus, az igaz út követése. Az ökuménia jegyében Radu Sabâu ortodox lelkész is szólt a nem csak helyi, de több környékbeli településről összegyűlt hallgatósághoz. Borsi Imre Lóránd, a megyei cserkész szövetség elnöke arról beszélt, hogy a boldogságnak nagyon sok színe, változata van (pénz, karrier, egészség, értelem), de mind mulandó - csupán az marad meg, amit rozsda nem emészt, moly nem rág meg, és ez az, amit szeretet által gyűjtünk magunknak. Az idén, év elején alakult református kórus a Székelyhídon tartott kórustalálkozó után másodszor lépett ez alkalommal közönség elé, és két énekszámot adtak elő. Az istentisztelet végi ima idején olyan csendesség borult a Népkertre, mintha nem is egyébként hangos koncerteknek is helyet adó szabadtéren lettünk volna, hanem valóban egy templom falai között...

Festmény, hanghordozó

A továbbiakban Balazsi József polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd átadta - ugyancsak hagyományt folytatva - a "Legszebb porta" verseny jutalmait. Első helyezett lett az érsemjéni Csiri Sándor, második helyezést értek el Érsemjénből Béres János, Balázs Sándor, Szabó Sándor, Érseléndről Kele Albert és Cservák György, Érkenézből Ardelean Gheorghe és Zacota Floare. Harmadik lett Craciun Vasile, Tivadar László, Nyiri József és Oláh Imre. Az első helyezés 3, a második kettő, a harmadik egy év mentességet jelent a házadó fizetése alól. Az önkormányzatnak nem jó, ha az embereknek nem kell adót fizetni, ugyanakkor jó, ha rendezett, szép a község - és utóbbi megéri a pénzkiesést, mondta a polgármester. A falunap programja a Kazinczy-Fráter-Csiha Emlékházban folytatódott, ahol az érkezőket a Kovász zenekar és Kiss Lídia Fráter-nótákat előadva várta, megteremtve az alaphangulatot a Fráter Lóránd-emlékünnepséghez, a nótáskapitány születésének 140. évfordulója kapcsán. Balazsi József pár szóban felelevenítette az emlékház létrehozásának történetét, majd átadta a szót Csorba Sándor helyi muzeológusnak, aki Gavrucza Tibor ny.székelyhídi lelkészt szólította a mikrofon elé, aki a semjéniek hagyományőrző munkáját méltatta. Csorba Sándor ezek után igazi érdekességeket mutatott be. Elsőként megjelenésében régi bakelit lemezeket idéző CD-t, melyeken maga Fráter Lóránd énekli 41 nótáját! Mint megtudtuk, a budapesti Kiss Gábor Zoltán gyűjteményéből kerültek elő az 1910 és 1928 közötti gramofon felvételek, melyeket az ugyancsak budapesti Kurucz Márton digitalizált és Berkes László hangmérnök "hangrestaurált". A modern technika segítségével 140 évvel születése után Fráter Lóránd (1872-1930) újra "élőben" szólat meg szülőfalujában, hiszen bele is hallgattunk a CD anyagába. Ezt követően cserkészek leplezték le a nótáskapitányt ábrázoló festményt. Ennek eredetijét 1905-ben a Fráter baráti társaságához tartozott, 1867-ben Nagyváradon született Endrei Sándor festette, címe pedig Őszi rózsa volt, egy Fráter-nótára utalva. Az eredeti festménynek nyoma veszett, csupán egy fekete-fehér fotó maradt róla, ennek alapján festette meg a reprodukciót a Nagykárolyban 1976-ban született, ma Németországban élő Fastus József. Érdekesség, hogy Fráter egyenruháját katonai szakértők véleményezése után színezték újra, hogy az megfeleljen a marosvásárhelyi 9. huszárezred korabeli egyenruhájának, hiszen Fráter annak tagja volt. A festmény a továbbiakban az emlékházban tekinthető meg, ugyanott lehet hozzájutni a CD-hez is. Utóbbi kereskedelmi forgalomba nem kerül, de 10 lejes adományokat elfogadnak érte a Pro Érsemjén Egyesület támogatására.

Emlékezés, koszorúzás

Az eseménysorozat a Kazinczy parkban folytatódott, ahol elsőként Cseke Attila szenátor mondott beszédet. Az egykori Szovjetunióhoz tartozott Azerbajdzsán példáján keresztül érzékeltette, hogyan lehet egy nemzetet megfosztani önazonosság-tudatától úgy, hogy fiataljai nem tanulhatnak anyanyelvükön. Mindez nagyon hatásos volt a nyelvújító Kazinczy Ferenc szobrának árnyékában. Kazinczy munkája, küzdelme nem volt hiábavaló, hiszen mi most is itt vagyunk, értjük egymást, de gondoljunk arra is, hogy nekünk is védenünk, ápolnunk kell anyanyelvünket - mondta a szenátor. Derzsi Ákos parlamenti képviselőként Fráter Lóránd egykori országgyűlési képviselő utódaként mondott beszédet. (Két képviselő, mégis micsoda különbség: a néhai a budapesti, a mai a bukaresti törvényhozásban képviselheti választóit! - szerz. megj.) Ez a törvényhozás már nem az a törvényhozás, utalt Derzsi Ákos az előd tevékenysége óta eltelt idő politikai-társadalmi változásaira, hozzátéve: mások a lehetőségek, mások az esélyek, több harc, és rajtunk múlik, hogy tudunk-e úgy állni a helyünkön, mint a magyarremetei 400 éves tölgyfa. Borsi Imre Lóránd a megyei RMDSZ nevében arról szólt, hogy anyanyelvünk ápolása és kultúránk őrzése nem "magyarkodás", hanem kötelességünk - még akkor is, ha egyesek szerint a kultúra "nem kifizetődő". Szabó Imre Kazinczy Ferenc: A szabad Erdély a török elűzetése után című versét mondta el, majd Kazinczy és Fráter szobrára is koszorúkat helyeztek el az intézmények, szervezetek képviselői.

Táncbemutatók

A falunapi program délután a Népkertben folytatódott. Elsőként az óvodások öt csoportja, és a kisiskolások két osztálya mutatott be táncműsort, majd a néptáncgála keretében a helyi Ezüstperje, illetve az ő vendégükként a borsi Galagonya, a Holtmaros, és az érmihályfalvi Nyíló Akác néptánccsoport lépett színpadra, továbbá a szintén érmihályfalvi Bartók Béla citerazenekar. A Fráter Lóránd emlékére tartott nótázáson a Kovász zenekar és Kiss Lídia zenélt és énekelt, majd a szavaké lett a főszerep. A csíkdánfalvi születésű, de a budapesti Duma Színház tagja, Zsók Levente stand up comedy-előadása következett, aki szórta a poénokat, és azt a helyzetet is kezelni tudta, hogy a közönség soraiban (ahol általában bárhol akad mindig hasonló...) volt, aki úgy vélte, saját poénjai is kellenek az előadóé mellé. A show- és hip-hop táncbemutató keretében az érmihályfalvi és érkörtvélyesi tagokat felvonultató Fly Away és Best of Dance, az érmihályfalvi Street Dancers, illetve a még "fiatal", de máris nagyon kellemes benyomást keltett semjéni Dancing Fitt és Feel the Rhythm csoportok szórakoztatták a közönséget. (Apropó, fentebb említett nyelvápolás - csak ezt a sok angol elnevezést tudnám feledni... - szerz.megj.) Míg előző este a fiúknak kedveztek a szervezők az RTL Klub X-Faktor című műsorából ismert Hajdu Ikrek (Bea és Mariann) szerepeltetésével, addig vasárnap este az ugyancsak ebben a tehetségkutató produkcióban feltűnt, három fiatalember alkotta Apollo 23 együttes koncertezett. Magyar (Hooligans, Back to Black) és külföldi (Backstreet Boys, Maroon5) slágereket egyaránt előadtak. A koncertet a Total Eclipse of the Heart (Teljes szívfogyatkozás) című dallal fejezték be - érdekes lenne tudni, a rajongó fiatalok közül hányan tudják, hogy ez egy jó pár évtizedes Bonnie Tyler dal? A továbbiakban a Dreamers együttes szórakoztatta a közönséget, majd éjfélkor tűzijáték következett, utána pedig még retro diszkó várta a szórakozni vágyókat, a falunap zárásaként.

Rencz Csaba