Ünnepelt a váradi színjátszás nagyasszonya

Jerome Kilty kétszemélyes

darabjával, a Kedves hazuggal

lépett  vasárnap este a

közönség elé Csiky

Ibolya, akinek díjainak

felsorolására külön cikket

lehetne szentelni. A művésznő partnere

az örökifjú Hajdu

Géza volt, akinek nagyon jól

állt az éles eszű és

nyelvű, irónikus és

önirónikus G.B. Shaw szerepe, míg

Csiky Ibolya kora Angliájának

ünnepelt

színművésznőjét,

Mrs. Campbellt, azaz Stella Tannert alakította.

Ahogy maga a színművésznő

lapunknak adott interjújában már

elmondta, ez a darab tökéletesen alkalmas

egy színészi pálya

áttekintésére, hiszen a

Nobel díjas

drámaíró és az

ünnepelt színésznő szerelmi

történetében megelevenednek a

színházcsinálás

kulisszatitkai, annak minden bájával

és kínjával, mint ahogy megjelenik

a színházi világban

tapasztalható ragyogás, és az azt

szinte sorsszerűen követő

hanyatlás is. Az előadásban a

két művész nagyszerűen

kiegészítette egymást, a

dialógusnak az egymásnak írott

levelek idézése szabott jól

érzékelhető rendet. A darabban Hajdu

Géza G.B. Shaw-figurája

egyértelműen hangsúlyosabb szerepet

kapott, többször az volt a

érzésem, mintha nem is Csiky

Ibolya, hanem Hajdu Géza

jutalomjátékát

nézném, amivel persze nem a

színészi alakítások

minőségére, hanem a darab belső

szerkezetére utalok. A jól sikerült

előadást mindössze a teremben

érezhető levegőtlen meleg zavarta,

amit azonban kárpótolt a hely

barátságos, bensőséges

hangulata.

Minden, ami nő

Az előadás után percekig taró

zúgó taps köszöntötte a

művészeket, Csiky Ibolya negyven

szálas virágkosarat kapott Dimény

Leventétől és Meleg

Vilmostól, a Szigligeti Társulat

új, illetve leköszönő

művészeti vezetőjétől

és Seregi Zoltán rendezőtől is,

aki a békéscsabai színház

köszöntését tolmácsolta

Csiky Ibolyának. Ezt követően Nagy

Béla a társulat egykori irodalmi

titkára olvasta fel a laudációt,

amelyben Csiky Ibolya váradi

színésznőként adott

első, 1969-es interjúját

idézte: „nincs szerepálmom, de

szeretném kikerülni a

beskatulyázást,” majd egy

másik, már-már

szállóigévé

váló Csiky Ibolya gondolatot

idézett: „az nem  baj, ha a

színész ideges, csak a

közönség ne legyen ideges”, nagy

derültséget keltve ezzel a

bábszínház

zsúfolásig megtelt

közönsége előtt. A

méltató kiemelte, hogy Csiky

Ibolya mintegy kétszáz

szerepében mindent eljátszott, ami

nő, méghozzá minden műfajban, a

fergeteges bohózattól a veretes

drámáig. Csiky Ibolya a

váradi magyar színjátszás

nagyasszonya, aki párját

ritkító hűséggel viseltetett

Várad iránt. A művésznő

a maga során köszönetet mondott

mindazoknak a rendezőknek, akik nagyszerű

szerepekkel látták el negyven éves

pályafutása során, név

szerint említve Szabó Józsefet,

Szombati Gille Ottót, Meleg Vilmost, Seregi

Zoltánt, Keresztes Attilát és

Russel Boyce-ot. A köszöntések

után nem állt le az élet, hiszen a

bábszínház

próbatermében Csiky Ibolya

pályatársak, rokonok, tisztelők

körében  ünnepelte tovább

negyven éves színművészi

jubileumát.

Pap István