Csökkent a halállomány a Szamoson a kavicskitermelés miatt

A Vizes Élőhelyek Világnapja

alkalmából a Környezetvédelmi

Ügynökségnél lezajlott

kerekasztal-megbeszélésre a

Szatmári Sporthorgász

Egyesület is meghívást

kapott. Tepfenhert Albert, az egyesület

elnöke a tanácskozáson elmondta,

hogy az egyesület a horgászok által

folyamatos képet adhat a megye vizes

élőhelyein az

életközösségek

állapotáról, segítve ezzel

ezen területek védelmét. Azt is

megjegyezte, hogy az utóbbi években a

Szamos völgyének szatmári

szakaszán gombamód elszaporodott

kavicskitermelők működése

negatív hatással van a halfaunára,

ugyanis az érintett szakaszokon - a

horgászok megfigyelése szerint - a

halfajok egyedszáma láthatóan

lecsökkent. Erre reagálva

Békéssy Erzsébet,

a Környezetvédelmi

Ügynökség igazgatója azt

nyilatkozta, hogy ők már elküldtek

egy, a problémával kapcsolatos levelet a

minisztériumhoz, de még nem kaptak

rá választ.

A részletekről

A probléma kapcsán Tepfenhart Adalbertet

irodájában is megkerestük, ahol

bővebben elmondhatta, hogy a

nagymértékű

kavicskitermelésnek milyen káros

hatásai lehetnek a Szamos

ökoszisztémájára. A

kitermelés ugyanis jelentősen

megváltoztatja a folyómedret. A

láncos markológépek, miközben

befelé haladnak, feltöltik a medret, egy

földnyelvet hozva létre, a megmaradt

keskeny meder pedig kimélyül. Az

erőszakolt folyamat során a meder

külső ívében fokozódik a

talajerózió a sodrás

sebességének növekedése

miatt. Ha az ilyen szakaszok sűrűn

követik egymást, lehetetlenné teszik

az ívást a halak számára,

mert csak a csendesebb részek felelnek meg erre

a célra. Emellett a kitermelést

végző gépekről fáradt

olajat moshat be a víz. A halak

számának csökkenése a

velük táplálkozó madarak

állományára is negatív

hatással lehet. Ezzel kapcsolatosan a

Vízgazdálkodási

Hivatal szakértője elmondta, hogy

ők az engedélyek kiadásakor azt

veszik figyelembe, hogy a kavicskitermelés

okoz-e nemkívánt

változásokat a folyómederben.

Horgászok figyelmébe

Tepfenhart Adalbert arról is beszámolt,

hogy a Szamos vízminősége

jelentősen javult, miután

bezárták a legnagyobb szennyező

forrást jelentő üzemeket. Így

előfordulnak olyan ritka és

értékes fajok, mint a menyhal és a

jászkeszeg, amelyek egész évben

védettek. Más értékes

halfajok: a csuka, harcsa, süllő, ponty,

amur, a kecsege pedig csak szórványosan

jelenik meg. Febrár 5-től március

26-ig tart a csuka ívási

periódusa, ezért tiltott a

horgászata ebben az időszakban.

Pándi Annamária