„A megtérést saját magunkban kell elkezdenünk”

„Advent, a krisztusvárás fontos időszaka. Fontos, hogy a várakozás időszaka alatt mi is elgondolkodjunk, imádkozzunk és felkészüljünk a karácsonyi ünnepre, Jézus születésének ünnepére. Krisztus ugyanis első eljövetelekor megjelölte a világot és ezt a jelet nem lehet eltörölni. Szavával és szentségével az óta is úton van az Egyházához. Az adventi időszak ugyanakkor egy fontos megtisztulási időszak is. Önmagunk erejéből képtelenek vagyunk megigazulni. Egyedül Jézus képes arra, hogy szentté és igazzá tegyen minket megváltása révén. Ahol ez megvalósul, ott Jézus beköltözik az emberek szívébe”.

Próféciák beteljesülése

„Az adventi liturgiában Jézus hármas eljövetelét ünnepeljük évről-évre. Az első már megtörtént eseményre emlékszik, arra az Úrjövetelre, amikor a próféták jövendöléseinek beteljesedéseként az Úr gyermekként megszületett a Földre. Második Úrjövetelként Jézus dicsőséggel és hatalommal teli eljövetelét várjuk az idők végezetével. Ez még előttünk áll, reményteli várakozással nézünk elébe. Advent idején megemlékezünk a mai eljöveteléről is, mert amikor az imádságban szavairól elmélkedünk és az Oltáriszentségben magunkhoz vesszük, állandóan megtapasztaljuk jelenlétét. Az Úr nem azért jön közénk, mintha mi olyan jók lennénk, hanem mert Ő maga a jóság. Nem azért jön, mert mert szeretjük Őt, hiszen Ő előbb szeretett minket. Izajás próféta beszél nagyon kifejezően erről: „De megfeledkezhet-e csecsemőjéről az édesanya? És megtagadhatja–e a szeretetet méhe szülöttétől? És még ha megfeledkeznék is: én akkor sem feledkezem meg rólad.” (Iz 49,15). A minket kereső, közénk eljövő Isten várakozásakor mi sem lehetünk passzívak. Mindennapjainkban a szeretet cselekedeteit kell megtennünk. A megtérést saját magunkban kell elkezdenünk, mely kihat embertársainkkal való kapcsolatainkra. Sokféle módja van annak, hogy a szeretet cselekedeteivel készüljünk Urunk eljövetelére. Advent minden egyes napjára áll Isten ígérete: „Ha kerestek, megtaláltok; föltéve, hogy szívetek mélyéből kerestek.” (Jer 29,13)”.