Csapdába zárják magukat sok helyen az emeletlakók

Az ország több pontján emeletes lakóházakban történt közelmúltbeli tűzesetek világítottak rá a középmagas- és magas házakban élők veszélyeztetettségére. Arra, hogy a bármelyik szinten keletkezett tűz a szellőztető csöveken pillanatok alatt továbbterjed. A korábbi építési szabvány szerint nincsenek hőre lezáró szelepek, amelyek lakáson kívül tarthatnák a lángokat. Ha pedig a tűz "kettévágja" a lépcsőházat, a tűzzónában maradók mentése kifejezetten nehézkessé, sőt veszélyessé válik. Gulácsi Lajos alezredes, a B.-A:-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megelőzési osztályvezetőjétől azt tudakoltuk, hogy Miskolcon és más városokban, ahol úgynevezett magasházak vannak, milyen állapotban vannak az előírt tűzoltó berendezések, füstelvezető ajtók, a magasabb szinten rekedők menekülését biztosító tetőátjárók.

Megrongált vezetékek

Gulácsi Lajos elmondta, hogy szakmai szempontból a tizennégy méter és harminc méter magas épületeket (ezek gyakorlatilag a tíz emeletesek) nevezik középmagas építmények, és az e felettieket magas épületnek. Középmagas épület Miskolcon kívül több vidéki városban is található. A tűzoltóság szakhatósági jogkörben ellenőrzi rendszeresen ezeket az épületeket. A tapasztalatok szerint a fali tűzcsapokat megrongálják, leszerelik róla az alumínium, színesfém elemeket. Gyakorlatilag használhatatlanná válnak. A középmagas házakban nyomás alatt kellene lennie a vezetékeknek, és tömlőnek kellene lennie mellete. Ha tűz keletkezeik, a lakók azonnal megkezdhetnék az oltást, amíg a tűzoltóegység ki nem érkezik. A magas házak lépcsőházaiban úgynevezett száraz felszálló vezetékek vannak. Ebben nincs víz. Arra szolgálna ez a cső, hogy baj esetén a tűzoltó autó lent rácsatlakozzon a csőre, a tűzoltó pedig csak egy tömlőt vinne fel magával a káresemény szintjére. Ott kapcsolná rá a tömlőt és kezdődhetne azonnal az oltásra.